Összeállításunkban a törvény mellett és ellen érvelők véleményét osztjuk meg. A többség egyetért, de vannak akik a szigorítás negatív következményeire hívják fel a figyelmet.

Az orvosok fontos és elengedhetetlen első lépésnek nevezték a parlament keddi döntését, melynek során a képviselők elfogadták a dohányzás szigorítását. A dohánytermesztők és a vendéglátóipar képviselői viszont a szigorítás negatív következményeire hívják fel a figyelmet. Egy dolog biztosnak tűnik, minden szervezet párbeszédet szeretne folytatni a kormányzattal, igaz más és más érdekektől vezérelve.

A parlament kedden 271 igen szavazattal 37 ellenében, illetve 14 tartózkodás mellett módosította a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, vagyis januártól tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben. A képviselők döntésére folyamatosan érkeztek a támogató és ellenző reakciók.

Az orvosok mérföldkőnek tartják a dohányzást korlátozó, kedden elfogadott törvénymódosítást, a dohánytermesztők szövetsége azonban 25 ezer dohánytermesztő család megélhetése miatt aggódik, a vendéglátósok pedig jelezték: tudomásul veszik ugyan a parlament döntését, de túlzónak tartják a módosítást, és finomítását javasolják - írja az MTI.

Dohánytilalom: mi változik?

Jövő év januárjától lényegében minden zárt légterű helyen tilos lesz a dohányzás; munkahelyen, éttermekben és kocsmákban csak szabad levegőn, illetve a bejárat előtt lehet rágyújtani. Bírságot azonban csak áprilistól vetnek ki a szabálytalankodókra.

Nem jelölhető ki dohányzóhely a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, valamint a vonatokon sem. Dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól öt méterre lehet kijelölni, kivéve azokat a vendéglátóhelyeket, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben.

Szabadtéren sem lehet dohányzóhely közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, továbbá egészségügyi szolgáltatónál.

Mit mondanak az orvosok?

A dohányzás visszaszorítása érdekében együttműködő orvosi társaságok és civil szervezet szerint a jogszabály módosítással elkezdhetünk felzárkózni Európához ezen a területen. Tévedés azt hinni, hogy ezzel nálunk a legszigorúbb törvényi szabályozás lesz hatályos ezen a téren. A mi 2012-től hatályos jogszabályunk csak azokat a szigorításokat vezeti be, amelyek már évek óta érvényben vannak más európai uniós, és több más, Unión, illetve Európán kívüli országban és néhány éve Magyarország is kötelezettséget vállalt a bevezetésével kapcsolatban - fogalmaznak. Az MTI által idézett közlemény arra is kitér, hogy a módosítás révén csökkenhet a passzív dohányzás, s azok az alkalmi dohányosok, akik nem szenvednek függőségben, inkább a dohányzás mentes életmódot választják és nem a dohányzást.

A szervezetek szerint a passzív dohányzás csökkenése miatt egy éven belül 10-15 százalékkal kevesebb lesz az akut koronária esemény, szívinfarktus miatt kórházba kerülők és meghaltak száma. Ez akár ezer embert menthet meg már az első évben. Hosszabb távon kevesebben válnak majd függő szenvedélybeteg dohányossá, más fontos intézkedések meghozatalát követően megkezdődhet a dohányosok arányának csökkenése, s ezzel az egészség károsodások betegségtípustól függő (kiszámítható) rövid-közép-és hosszú távon bekövetkező csökkenése is - sorolják az előnyöket az orvosok, akik azonban arra is figyelmeztetnek: a jogszabály módosítása önmagában még kevés a dohányzás eredményes visszaszorításához. A szervezetek a dohánytermékek árának emelését javasolják, valamint "szakmai párbeszéd elindítását kezdeményezik az egészségügyi és gazdasági kormányzat illetékes képviselőivel".

Az ellenzők tábora

A vendéglátóipar és a dohánytermesztők képviselői azonban a döntés hátrányaira világítanak rá. Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége elnöke kedden az MTI megkeresésére elmondta, hogy a törvénymódosítás elfogadása mintegy 25 ezer család megélhetését veszélyezteti, ennyien foglalkoznak ugyanis Magyarországon a dohány termesztésével. A termesztők mintegy 80 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lakik, 90 százalékuk szakképzettség nélküli, 70 százalékuk nő, és mintegy 50 százalékuk roma. A dohánytermelők főként az ország elmaradott térségeiben élnek.

Ha a dohányzást sikerül érzékelhető módon visszaszorítani, a dohányfermentáló üzemek - amelyek a gazdaságos működés határán dolgoznak - akár be is zárhatnak. Így még több ember is veszítheti el a munkáját - tette hozzá, megjegyezve, hogy az egészség védelme ugyanakkor támogatandó cél. Hazánkban jelenleg - Bényei Illés becslése szerint - évente 15-16 milliárd szál cigaretta fogy. Hivatalos adatok szerint a fogyasztás mintegy 8-10 százalékát szerzik be az emberek a feketepiacon. Ám a szakember szerint ez a mennyiség a hivatalosan becsültnek akár a kétszerese is lehet.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) tiszteletbeli elnöke, Háber Tamás az MTI-nek eljuttatott közleményében túlságosan szigorúnak nevezte a módosítást, de jelezte: tudomásul veszik a parlament döntését. "Sok ezer ember megélhetését és az állami bevételeket kockáztató törvény született, de tovább fogunk dolgozni annak érdekében, hogy a szabályozás következményeként minél kevesebb kár érje az állami költségvetést" - kommentálta a törvénymódosítás elfogadását a mintegy 56.500 vendéglátó vállalkozás érdek-képviseleti szervezete. Úgy véli, a drasztikus következmények elkerülése, illetve a vendéglátóipar működésének zavarmentessége érdekében megfontolandó a törvény finomítása, amelyben szakmai konzultációs partnerként részt vennének.

A tiszteletbeli elnök szerint még most sem késő szakmai konzultációkat tartani, hogy végül egy olyan kompromisszumos megoldás születhessen, amely hosszú távon valóban hozzásegítheti Magyarországot a dohányzás mértékének érdemi csökkentéséhez.

Nem okoz hátrányt a szigorítás?

A Fidesz szerint gyakorlatilag semmilyen gazdasági hátrány nem éri a vendéglátóipart a nemdohányzók védelméről szóló, kedden elfogadott törvény miatt. Heintz Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője, a javaslat egyik előterjesztője a parlamenti elfogadás után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a jogszabály annak a megelőző szemléletnek az első mérföldköve, amely a jövőben a népegészségügyi program lényegévé kell, hogy váljon. Úgy fogalmazott, az Országgyűlés sikeresen felvette a harcot a dohányzás okozta "járvánnyal". A befogadott, támogatott módosító indítványokra utalva hozzátette, ezektől a törvény nem lett felpuhított vagy gyenge. Pártja szerint a szigorított szabályozás gyakorlatilag semmilyen gazdasági hátrányt nem okoz a vendéglátóiparnak - jelentette ki az MTI tudósítása szerint.

A Napi Gazdaság szerdai cikke szerint évente 260−280 milliárd forint folyt be a költségvetésbe a dohánytermékek jövedéki adójából. Egy minisztériumi dokumentum szerint a tiltás bevezetése 13−25 milliárd forint jövedéki adó kiesést okozhat, az ehhez kapcsolódó áfabevétel kieséssel együtt 17,5−33,5 milliárd az elmaradó bevétel. A kieső jövedékiadó-bevétel a teljes idei évre tervezett 881 milliárd forintnak az 1,5−2,8 százaléka - emlékeztet a lap.

A Népszabadság szerdai száma az Egészségügyi Világszervezet közleményét idézi. A WHO szerint a dohányzás korlátozása nem mérsékli a vendéglátósok forgalmát, viszont jelentős megtakarítást hoz a költségvetésnek. A nemzetközi szervezet szakemberei eddig 48 országban vették górcső alá a szigorítás hatását és egyedül Írországban járt forgalomcsökkenéssel a vendéglátóipari helyeken a tiltás.