Részt vett az amerikai polgárháborúban, majd riporterként dolgozott az Újvilág különböző lapjainál. Nevéhez egy egész sajtóbirodalom kiépítése és az újságírás terén bevezetett számos újítás fűződik. Az első magyarországi születésű képviselőként került be az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusába. Ki ez a nem mindennapi személyiség?

A sajtócézár azaz Joseph Pulitzer vagy ahogy mi magyarok ismerjük, Pulitzer József, Makó híres szülöttjének életéről, munkásságáról és emlékezetéről szóló könyvet Halmágyi Pál, a makói József Attila Múzeum igazgatója és Blazovich Péter, az Emlékpont vezetője mutatja be március 28-án, szerdán 17 órától a vásárhelyi közgyűjteményben.

Halmágyi Pál a makói József Atilla Múzeum igazgatója A Pulitzer-kultusz 100 éve Makón (1911-2011) című könyvében Makó híres szülöttjének állít emléket. Pulitzer József, világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer 1847-ben az alföldi városban látta meg a napvilágot egy zsidó terménykereskedő, Pulitzer (vagy Politzer) Fülöp és egy vallásos osztrák római katolikus anya gyermekeként. Az ifjú József katonai pályára szeretett volna kerülni, de

gyenge egészsége és látása miatt többször visszautasították. Végül Hamburgban az amerikai hadsereg felvette. 1864 nyarán, 17 évesen kivándorolt, és az északiak oldalán részt vett az amerikai polgárháborúban. A háború után St. Louis-ban telepedett le, ahol 1868-ban egy német nyelvű napilapnál állt munkába. Az újságírói karrierrel szinte egyszerre indult

politikai pályája: belépett a Republikánus Pártba és 22 éves korában, 1869-ben Missouri Állam közgyűlésébe választották. Pulitzer ambícióit nem elégítette ki sokirányú érdeklődése, 1872-ben újabb ismeretlen terepre lépett és üzletember lett. Több újságot megvett és ezeket egybeolvasztva máig sikeres lapokat alapított. Sikerei csúcsára vakon, megromlott egészséggel érkezett. 65 éves korában Charlestonban hunyt el.

A Pulitzer-díj, az amerikai újságírók legnagyobb presztízzsel járó díjának posztumusz alapítója. Újságírási stílusa továbbfejlődve az amerikai demokrácia és média fejlődése számára ösztönzőnek bizonyult: jelentős korrupciós ügyek, politikai botrányok és gazdasági visszaélések tényeit tárta fel az amerikaiak tömegei előtt és ez új törvények elfogadásához vezetett.