
Június 13-án a Párizsi Magyar Intézetben Almási István és dr. Kószó Péter alpolgármesterek a fotóművész özvegyének, Judith Hervének átadták Hódmezővásárhely Város Díszpolgára kitüntetést.
A Megyei Jogú Város Önkormányzata a március 15-i közgyűlésén posztumusz díszpolgári címet adományozott a vásárhelyi származású világhírű fotóművésznek, Lucien Hervének.
A 87 éves özvegy, két magyarországi munkatárssal gondozza a fotográfus hagyatékát. 2010. október 27-től a Szépművészeti Múzeumban ebből az anyagból láthatott a közönség nagyszabású válogatást a Lucien Hervé 100 című kiállításon. Ezzel szinte egy időben nyílt kiállítása Hódmezővásárhelyen az Emlékpontban. Itt 28 eredeti Hervé-képet, egy a fia által készített Hervé-portrét és valódi kuriózumként egy Lucien Hervé alkotta kollázst láthatnak az érdeklődők.
A fotográfus Elkán László néven, Hódmezővásárhelyen született 1910-ben. Fiatalon, 18 évesen hagyta el Magyarországot, és egyéves bécsi tartózkodás után Párizsban telepedett le. Itt 1939-ig egy bankban keresett megélhetést, majd egy magazin számára kezdett el cikkeket írni és fotókat készíteni. A világháború alatt a hadifogságban, majd az ellenállás alatt nyílt módja a művészetekkel foglalkozni: rajzolni, festeni kezdett. Ekkor vette fel az Hervé álnevet, melyet később művésznévként használt. A háború utáni időben aktív szakszervezeti és politikai tevékenysége mellett ismét rajzolt, festett, valamint magazinok számára fotózott. Pályája 1949-ben gyökeresen megváltozott: találkozott Le Corbusier-vel, aki az akkor épülő Marseille-i lakótömbje építkezéséről készített fotóit látva Hervét meghívta állandó fotósának. Hervé ettől kezdve szisztematikusan végigfotózta a jeles építész összes alkotását, és hamarosan számos meghívást kapott más kortárs építészektől is munkáik megörökítésére. Hervé életművének legnagyobb részét ezek a modern építészetről készített fotók teszik ki. Megbízást kapott azonban a Közel-Keleten, Indiában és Amerikában is, nyaralásai során pedig több ezer felvételt készített Franciaországban és Olaszországban.
Fotóinak egyedisége merész, fény-árnyék ellentétekre épülő, szigorú és geometrikus képkivágataiban rejlik, melyek azonban minden dokumentatív szemléletet nélkülöznek. Le Corbusier azt mondta róla, hogy e fotókon keresztül maga is jobban megismeri épületeit.
Hervét ma az építészeti fotó legeredetibb és legfontosabb képviselőjeként tartják számon, azonban munkássága során számos más téma is végigkísérte pályáját: felkeltették érdeklődését az utca apró, jelentéktelen részletei és érzékenyen ragadta meg az ember és élettere kapcsolatát is. Kortársaitól eltérően kerülte az anekdotikus életképeket, fotói szigorú kompozíciójuk mellett is mélyen humánus üzenetet hordoznak. Eszközül a geometrikus felépítésű, szigorú kompozíciót választotta, mely felé Mondrian művészete és a konstruktivisták vezették.
Hervét 1965-től tartó súlyos betegségében is kivételesen megőrzött nyitottság, életerő és alkotókedv jellemezte. Életének utolsó éveiben is fotózott, számos könyvet, könyvtervet készített és maga rendezte kiállításait.
(Képeink Párizsban az átadáskor készültek)