A Magyar Nemzeti Múzeum szakmai munkája és kutatási eredményei között 2 éve ilyenkor egy különleges, mondhatni szenzációs lelet feltárásáról tájékoztattak.
A 47. sz. főút négysávosítása kapcsán nyitott homokbányák területén, Hódmezővásárhely–Kopáncs I., Olasz-tanya lelőhelyen egy késő rézkori település maradványai kerültek feltárásra. Erről egyébként a Vásárhelyi Hírekben is beszámoltunk.
A település objektumaiból 8800 darab állatcsont-anyag került elő, amelynek feldolgozásával, vizsgálatával a településen egykor élt emberek állattartási-, vadászati- és húsfogyasztási szokásaiba nyerthetünk bepillantást.
Az egyik gödörkomplexum anyagából egy ritka faj maradványát sikerült azonosítani: egy oroszlán (Panthera leo) bal oldali sarokcsontja került elő, ami nagy valószínűséggel perzsa oroszlán alfajként határozható meg. Ez a nagyragadozó hazánk területén a neolitikum végén és a rézkorban jelent meg, amikor is a klímaváltozás eredményeként új vadfauna-hullám érkezett a Kárpát-medencébe. Ekkor egyes fajok: bölény, őstulok, vadló, maraloid gímszarvas elterjedési területüket megnövelve nagyobb számban jelentek meg hazánk területén.
Az oroszlán elterjedési területének legnyugatibb határát érhette itt el. Őskori lelőhelyekről ennek a nagyragadozónak, ezzel a kopáncsi lelettel együtt is, Magyarországról eddig összesen néhány előfordulási helye vált ismertté.
Vagyis eleinknek nagymacska támadásától is tartaniuk kellett a mai Vásárhelyen és környékén.
