Ezen a hétvégén – vasárnapra virradóan - egész Európában átállítottuk az órákat, ahogy minden évben kétszer, hajnali kettőkor egy órával előrébb, az úgynevezett nyári időszámításra. Ennek október 28-án intünk búcsút, amikor egy órával visszamegyünk a téli időszámításra (standard time).

A „Daylight Saving Time”-ot (világosság takarékos időszámítás, magyarul egyszerűen nyári időszámításnak hívjuk) arra találták ki, hogy a lehető legjobban kihasználják a természetes fényt. Azzal, hogy az órák előreugranak, tovább lesz napfény este, az órák visszaállításával ősszel pedig világosabbak lesznek a reggelek, mikor felkelnek az emberek.

A legfrissebb EU-irányelv a kérdésben 2001-es, ami egységes időpontot ír elő a 28 tagállamnak, hogy mindenhol egyszerre kezdődjön és végződjön a nyári időszámítás.

Az országok a hatvanas, hetvenes években kezdték el szinkronba hozni az óraátállításokat, és a közös piac bevezetése egy majdnem harmonizált megközelítést tett szükségessé. A kilencvenes évek elejéig az Egyesült Királyságban és Írországban ősszel egy hónappal később állították át az órákat, mint a többi tagállamban. 1996 óta minden országban ugyanaz a dátum.

Közben az uniós országok az időzónájukat szabadon választhatják meg. Jelenleg három tagállam alkalmazza a GMT-t, azaz a greenwichi középidőt (Egyesült Királyság, Írország, Portugália), 17-ben (köztük Magyarországon) ehhez képest egy órával előrébb van (GMT+1), nyolc országban pedig a greenwichi középidő + 2 (GMT+2) szerint járnak az órák.

Érvek a nyári időszámítás ellen

Februárban az Európai Parlament kezdeményezte az óraátállítás felülvizsgálatát. Az erről szóló állásfoglalást 384 igen szavazattal, 153 ellenszavazattal, 12 tartózkodással fogadták el.

Tavaly októberben született az a tanulmány, mely szerint a gyakorlat megzavarja az emberi test saját óráját, és a korábbi feltételezésekhez képest hosszabb időbe telhet bizonyos típusú embereknek az átállás a nyári időszámításra, akár hetekbe is, és vannak, akik nem is tudják megszokni. Az őszi váltás kevesebb problémát okoz. A tanulmányban kitérnek arra is, hogy nincs közvéleménykutatás arról, hogy mit szeretnének az egyes országok állampolgárai. Kifejtik, hogy több petíció született már a témában, de ebből nem lehet feltétlenül messzemenő következtetést levonni, hogy az uniós polgárok többségében elleneznék az óraállítgatást vagy mellette vannak.

A vélemények megoszlanak arról, hogy az északi országok számára a jelenlegi rendszer-e a legjobb. Az Északi Sarkhoz való közelség azt jelenti, hogy nyáron eleve sokkal több a napfény, viszont télen sokkal hosszabb a sötétség.

A nyári időszámítás megszüntetését Finnország tűzte naprendre, miután több mint hetvenezren írtak alá egy, a finn kormánynak szóló petíciót az átállítás abbahagyását kérve.

2017 márciusában Annie Schreijer-Pierik holland néppárti EP-képviselő húszezer aláírásos petíciót nyújtott be Hollandiából az európai közlekedési biztosnak, szintén a nyári időszámítás megszüntetését kérve.

Mások azzal érvelnek, hogy más területen káros hatása van az óraátállításnak. Karima Delli francia zöldpárti EP-képviselő a legutóbbi parlamenti vitán azt mondta, hogy az átállítás alváshiányt okoz, ami fenyegeti az utak biztonságát.

„Nagyszámú olyan balesetet okoz, melyben a leginkább sérülékeny úthasználók az érintettek – mondta, a járókelőkről és a biciklistákról beszélve.

Az ellenzők szerint a nyári időszámítás eredeti oka, az energiaspórolás elhanyagolható mértékű, mert a modern társadalom attól függetlenül használ áramot, hogy világos van kint vagy sötét.

Érvek a nyári időszámítás mellett

Európa-szerte emberek sokasága élvezi a hosszabb napfényt esténként. Elveszteni a nyári időszámítást, azt jelentené, hogy elveszítünk egy óra napfényt az év hét hónapjában – magyarázta a belga liberális Hilde Vautmans EP-képviselő a vita során. „Ez a barátokkal a teraszon vagy a kertben töltött gyönyörű nyári estéknek, a biciklizésnek, a kocogásnak a végét jelentené, ezzel együtt egy rosszabb életminőséget is – fogalmazott.

Az Európai Unió érvelése szerint a harmonizált óraátállítás fő célja, hogy biztosítsa a közös piac megfelelő működését.

Az Európai Bizottság egy 2007-es jelentése hangsúlyozta, hogy milyen fontos ennek megtartása.

Az Utilitywise energiaügyi tanácsadó állítása szerint az Egyesült Királyságban a hétköznapi energiaigény erőteljesen csökken a nyári időszámítás első hetében.

Noha az Európai Bizottság nem tett lépéseket, nem is utasította el a nyári időszámítás ellenzőinek érveit.

Violeta Bulc közlekedési biztos azt mondta a parlamentnek, hogy a hosszabb napfény előnyeit is számításba kell venni, és azt sugallta, hogy a nemzeti fővárosok nem igazán szeretnének a mostani helyzeten változtatni.

A döntést európai szinten kell meghozni, és az egész unió területén alkalmazni szinkronizált és egységes módon – fogalmazott.

„A nem koordinált nemzeti időváltoztatás az év során nagyon komoly problémákat okozhat a közös piacunk működésében, különösen a közlekedési szektorban – tette hozzá.

Oroszországban egyébként 2014-ben véglegesen visszaállították az órákat téli időszámításra.