Hódmezővásárhely egy lakosára ma már 638 ezer forint tartozás esik. Ezt az összeget évtizedekig kellett volna fizetnie a településnek. Azonban emiatt nem kell, hogy fájjon már a fejük, adósságuk tetemes részét magára veszi az ország egész lakossága.
Jól sakkoztak azok a többségükben fideszes városvezetők, akik nem gondoltak arra, hogy városuk vissza tudja-e fizetni valaha a felvett hiteleket. Minél nagyobb adósságot halmozott fel egy város, annál többet vállal át tőle az állam, ellentételezés nélkül. Másképpen: a helyi vezetők eredményességét hirdető szökőkutak és látványberuházások maradnak, az árát pedig az egész ország, köztük az ésszerű gazdálkodást folytató települések polgárai is fizethetik.
Az adósságok átvállalásával azok az önkormányzatok járnak a legjobban, amelyek nem a közvetlen működési kényszertől hajtva vettek fel arányaiban óriási összegeket, különösen ha azok egy jó része még el sincs költve, illetve eleve spekulációs céllal vették fel őket – mondta a hvg.hu-nak Atkári János, Budapest volt főpolgármester-helyettese, aki egy rövid ideig Tarlós István tanácsadója is volt. Az említett spekulációban például Lázár János jeleskedett, aki Hódmezővásárhely vezetőjeként teljes körű felhatalmazást kapott arra, hogy devizaspekulációra használja a város kötvényekből nyert pénzét, írja Máriás Leonard a hvg.hu cikkében.
Mindent egybevetve az a városvezető kalkulált jól, aki nem gondolt arra, hogy városa vissza tudja-e fizetni valaha a felvett kölcsönöket. Hiszen minél nagyobb adósságot halmozott fel, annál többtől szabadítja meg most az állam. Ha egy település 30 milliárd forint körüli adósságot gyűjtött (mint például Hódmezővásárhely), akkor akár 12 milliárd forinttól is megszabadulhat most (a leggazdagabb városnak járó legkisebb adósságátvállalással számolva). Egy kevesebb kockázatot vállaló önkormányzat viszont, amely 5 milliárd forintos adósságot szedett össze (mint például a jelentős iparűzési adóbevétel felett rendelkező Győr), csak 2 milliárdtól szabadul meg. Így járt rosszabbul az a cikkünk elején idézett polgármester is, aki nem vett fel újabb kétmilliárdot, pedig az abból kihozható presztízsberuházásért akár hálásak is lettek volna választói.
Az adófizetők számára nem túl megkapó az adósságkonszolidáció üzenete. Hódmezővásárhely példájánál maradva, amelyet az utóbbi tíz évben Lázár János jelenlegi államtitkár vezetett, milliárdokból új belváros jött létre, galériát, templomot, múzeumot újítottak fel és bővítettek, szökőkutak épültek, díszburkolatot kaptak a belvárosi utcák, és sétálóutcává alakult a 2002-ben elhunyt fideszes polgármester, Rapcsák András nevét viselő út. A város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózatot is fejlesztettek, illetve rekonstruálták a város kórházát. További épületfejlesztések is lesznek még, emellett villamosvonalat építenek Hódmezővásárhely és Szeged között. (Hódmezővásárhely esete nem volt egyedi, a településeket a vezetés pártállásától függetlenül az elmúlt években bevételt nem termelő, de látványos szökőkutak tömege lepte el a felújított városközponttokkal együtt.)
A virágzás ára a megugró adósság volt, Hódmezővásárhely egy lakosára ma már 638 ezer forint tartozás esik. Ezt az összeget évtizedekig kellett volna fizetnie a településnek, és a városvezetés kénytelen lett volna meghúzni a nadrágszíjat, vagy vállalni az önkormányzat vagyonának felélését, esetleg a csőddel járó kellemetlenségeket. Azonban emiatt nem kell, hogy fájjon már a fejük, adósságuk tetemes részét magára veszi az ország egész lakossága. Fizetnek azoknak a városoknak a lakói is, akik nem kaptak jóléti presztízsberuházásokat, mert feszes gazdálkodást folytatott a városvezetésük. Aki az eladósodással csődközelbe sodort egy települést, most megdicsőülhet a választói szemében, olvasható a hvg.hu cikkében.
A teljes cikket olvassa el, ITT!
Kapcsolódó cikkünk:
A kormány kimenti az önkormányzatokat az adósságcsapdából
