Végleges döntés ugyan nem született a Magyar Rektori Konferencia (MRK) legutóbbi ülésén, abban egyetértettek a felsőoktatási intézmények képviselői, hogy akkreditált nyelvvizsga hiányában nem adható ki diploma.

 

 

 

 

 

 „Államilag elismert nyelvvizsga nélkül jelentősen csökkenne a diploma mind hazai, mind nemzetközi értéke, ezért a konferencia úgy döntött, ebben a kérdésben nem engedhetünk” – mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke.

 

A felsőoktatási intézmények létrehoznának egy olyan, új hallgatói jogviszonyt, amellyel az egyetemen lévő idegen nyelvi kurzusokon az érintettek részt vehetnek, természetesen önköltséges alapon. „A diákok nyolcvan százalékának nincsen elég pénze nyelvtanfolyamra, ezért az is felmerült, hogy a minisztériummal egyeztetve a diákhitel biztosíthatná az ehhez szükséges forrást” – szögezte le az elnök.

 

A szervezet hivatalos honlapján utalt rá: a nemzeti felsőoktatási törvény új szabályokat vezet be a nyelvvizsga megléte – mint a diploma kiadása feltétele – tekintetében. Az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsőoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek.

Rámutattak: a törvény tehát azon hallgatóknak a nyelvi vizsgához juttatását segíti, akiknek nincs meg az oklevélhez szükséges általános nyelvvizsgájuk.

 

„Fontos, hogy a felsőoktatási intézmények egységesen kidolgozott követelményrendszer szerint szervezzék meg a külön nyelvi vizsgákat, és az is, hogy a e vizsgák sikeres teljesítése érdekében szervezzenek felkészítő tanfolyamokat, kurzusokat. A cél az, hogy a (...) hallgatókat hozzásegítsük a nyelvi követelmények teljesítéséhez, és ezek a követelmények egységesek legyenek, biztosítva a minőség megőrzését” – írták.

 

Az MRK szerint a nyelvoktatást és a belső nyelvi vizsgát minél több felsőoktatási intézményben hozzáférhetővé kell tenni, egységesen és közösen meghatározott követelményszintekkel. A képzéseket az egyes felsőoktatási intézmények maguk szerveznék.

„A képzés szintfelméréssel kezdődik, majd ennek eredménye alapján megadott számú kontaktóra teljesítendő, megszabott, például fél-egy éves időtartam alatt. A képzés végén a belső nyelvi vizsga az adott intézményben teljesítendő” – olvasható a közleményben.

 

A törvény úgy rendelkezik, hogy az általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatók a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát is letehetik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát.