Az ország adósságállománya hozzávetőleg 8300 milliárd forintról majdnem 23000 milliárd forintra emelkedett. Meg kell vizsgálni, ki, milyen hitelt, mikor és miért vett fel, illetve hova tűnt a pénz- mondta Lázár János.
A tervben megfogalmazott célok elérésének érdekében a kormányzó pártszövetség képviselőcsoportjai minden segítséget biztosítani fognak a megfelelő társadalmi egyeztetések lebonyolítására a törvények előkészítésekor - mondta Lázár János március 2-i, szerdai sajtótájékoztatóján. A frakcióvezető ugyanitt beszélt arról is: ki kell vizsgálni, hogy miért növekedhetett majdnem a duplájára az államadósság 2002 és 2010 között.
A Fidesz frakcióvezetője elmondta: a Széll Kálmán terv keretében megvalósuló strukturális átalakítások elsősorban az oktatás, az önkormányzatok és az egészségügy területét fogják érinteni. Ugyanakkor kiemelte: az átalakításokat az igazságosságot szem előtt tartva kell véghezvinni. Hozzátette: nem lehet kérdéses, hogy ha egy negyvenéves rendőr az átlagkeresetet jelentősen meghaladó nyugdíjban részesül, az igazságtalan, illetve az sem, hogy életerős huszonévesek rokkantnyugdíjba vonuljanak depresszióra hivatkozva.
Az ország adósságállományának 2002 és 2010 közötti növekedésére utalva a képviselő kifejtette: hozzávetőleg 8300 milliárd forintról majdnem 23000 milliárd forintra emelkedett, azaz 53 százalékról 82 százalékra. Ezzel összefüggésben elmondta: meg kell vizsgálni, ki, milyen hitelt, mikor és miért vett fel, illetve hova tűnt a pénz. A frakcióvezető említést tett arról is: ezeket a közérdekű információkat mihamarabb a társadalom elé kell tárni. Az elmúlt nyolc év eladósodási trendje kísértetiesen hasonlít a nyolcvanas évek adósságspiráljára - jegyezte meg Lázár.
A frakcióvezető beszámolt arról is: a Fidesz soron következő elnökségi ülésének napirendjén egyetlen pontként az alkotmányozás szerepel. Hozzátette: Szájer József javaslatát a kormány március 7-én fogja tárgyalni első olvasatban, és a szöveget március 15-ig az Országgyűlés elé fogják terjeszteni.
Ezzel összefüggésben Lázár János elképzelhetetlennek tartja, hogy az ellenzéki pártok megszegjék esküjüket, és cserbenhagyják választóikat azzal, hogy nem vesznek részt a folyamatban. Az új alkotmány nem lehet paktum vagy diktátum eredménye - szögezte le.
A kilakoltatási moratórium kapcsán megfogalmazott újságírói kérdésre válaszolva a frakcióvezető úgy fogalmazott: azokon kell segíteni, akiket közvetlenül fenyeget a kilakoltatás, de szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy a moratórium indokolatlanul hosszú ideig való fenntartása jelentősen ronthatja a fizetési morált azok körében is, akik egyébként megőrizték fizetőképességüket.
A gyógyszerkassza átalakítását firtató kérdésre adott válaszában Lázár leszögezte: jelentős anomáliákat mutat a magyar gyógyszertámogatási rendszer, bizonyos készítmények sokkal drágábbak, mint a környező országokban. Egyértelmű visszaélések tapasztalhatók a gyógyszerforgalmazók részéről. Hozzátette: a kassza felülvizsgálata a betegek érdekeit szolgálja.
Egy másik újságírói kérdésre reagálva a politikus elmondta: a KÁT-rendszer megváltoztatásában az elsődleges irány, hogy a távhő árának kézbentartása mellett a megújuló energia is megfelelő támogatásban részesüljön. Lázár megemlítette: a távhő díját hatósági árassá kívánják tenni, ezt árat a kormány az Magyar Energia Hivatallal közösen állapítaná meg.
Forrás: fidesz.hu
