Lannert Judit: A mai oktatáspolitika iránya egyáltalán nem segíti elő a helyzet javulását, félelmetes és retrográd, ami ezen a területen folyik. A 30 év alattiak 48 százaléka tervez külföldre menni.
Magyarország lassan, de biztosan zárkózik fel azon dél- és kelet-európai uniós tagállamokhoz, ahol aggasztó méreteket ölt a fiatalok munkanélkülisége. Míg Spanyolországban és Görögországban a 25 év alattiak fele nem talál munkát, addig nálunk egyelőre minden negyedik fiatal van munka nélkül, de a tendencia rendkívüli mértékben romlik. A magyar fiatalok fele eközben már külföldön próbálna szerencsét.
Magyarországon az Eurostat adatai szerint 2007 óta egyértelműen romlik a helyzet, az akkori 18 százalékról 2011 év végére 26 százalékra kúszott fel a munkanélküli fiatalok aránya. Ezzel az állástalan magyar fiatalok aránya az uniós átlagszint fölé kúszott: a 27-ek összességében minden ötödik 25 év alattinak nincs munkája. Az idei első negyedéves 0,7 százalékos éves hazai gazdasági visszaesés is azt sejteti, hogy a helyzet romlása korántsem fog segíteni a fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedésének lehetőségein. A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi felmérése pedig azt mutatja, hogy a 30 év alattiak 48 százaléka tervez külföldre menni, mert ennyire borúsan ítéli meg az itthoni helyzetet.
A TÁRKI nemrég megmérte a magyar emberek migrációs potenciálját, ami azonban csak a külföldi munkavállalást vagy letelepedést tervezőket veszi számításba. A ténylegesen cselekvők száma ugyanakkor ennél alacsonyabb. Hiába gondolkodik a 30 év alatti magyar fiatalok 48 százaléka a migráción, korántsem biztos, hogy ennyien el is fognak menni. Egyelőre a kivárás a jellemző. “Ugyanakkor ha nincs más opció, akkor mi más, mint a külföldben reménykedés” - véli a KOPINT-TÁRKI vezető kutatója.
A 2011-es adatok azt mutatják, hogy Németországban munkát vállalók közül arányaiban a magyarok létszáma nőtt meg egy év alatt a leginkább, és ez nemzetközi összehasonlításban teljesen új helyzetet teremt. “Ha az itthoni munkaerőpiac problémái megmaradnak, akkor ezen a téren sem lesz javulás” - hangsúlyozta Hárs.
Nem biztos, hogy igaz az az állítás, hogy a fiatalok körében a közelmúltban nőtt a munkanélküliség - mondta Lannert Judit a TÁRKI-TUDOK Oktatásmenedzsment és Oktatáskutató Központ vezérigazgatója. “A mai oktatáspolitika iránya ellenben egyáltalán nem segíti elő a helyzet javulását, félelmetes és retrográd, ami ezen a területen folyik” - emelte ki Lannert. A szakképzés során elvileg olyan készségeket is el kellene sajátítaniuk a diákoknak, melyek versenyképessé tennék őket, de ezek a kompetenciák a szakképzés területén tapasztalható változásokkal elveszhetnek, hangsúlyozta a TÁRKI-TUDOK vezetője.
Biztosan rontani fog a fiatalok helyzetén az új felsőoktatási és közoktatási törvény is. A pedagógusoknál és doktoroknál már eddig is rendkívüli méreteket öltött az elöregedés, a tanároknak csak alig 9 százaléka 30 év alatti. Ez abból következik, hogy nem igazán engedik be a fiatalokat ezekbe a szakmákba, illetve maguk a szakmák sem vonzóak a fiatalok számára. “A felsőoktatásba érkező források megkurtításával az itthoni össz-humánerőforrás potenciállal is probléma lesz” - tette hozzá Lannert. Ez látszik is a számokon, hiszen 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba.
