Eifert János fotóművész 30 eredeti fotográfiát, életműve fontosabb darabjait ajándékozta szülővárosának, Hódmezővásárhelynek augusztus 13-án. A nemzetközileg elismert fotóművész alkotásait Szent István Király Ünnepe alkalmából kamaratárlaton tekinthetik meg az érdeklődők a Tornyai János Múzeum bejárati előcsarnokában.
Eifert János a kópiákat augusztus 13-án, szerdán délután a Tornyai János Múzeumban személyesen adta át Almási István polgármesternek és Nagy Imre múzeumigazgatónak.
A harminc fotográfia – vintage-, illetve mesterkópia - a hetvenéves Eifert János ötven év fotográfiai tevékenységének keresztmetszetét adja, tájékoztatta a Elek András a Vásárhelyi Híreket.
A művek között olyan korszakos alkotások is szerepelnek, mint a Vágta, a Cirkusz, a Tánc, a Kertész keze című vagy a világhírű pantomimművészt Marcel Marceau-t ábrázoló felvételek. Látható néhány személyes hangvételű kép, többek között a Fodor Józsefet, Lőrincz Katit és Katát bemutató művek, illetve több különleges lírai hangvételű akt is. Az átadott fotográfiák között a legrégebbi alkotás az 1967-ben született Fényt virágzó fa című tájkép, a legújabb pedig a tavaly készült Tánc/Test/Tanulmány 2 címet viselő mű.
A múzeum sajtóreferense szerint, a képek mindegyike bejárta a világot, a hazai és nemzetközi kiállításokon, valamint a művész önálló tárlatain bemutatva díjakat és elismerést szereztek nemcsak alkotójuknak, hanem a magyar kultúrának, a hazai fotóművészetnek is.
Eifert János, a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője 1943-ban született Hódmezővásárhelyen. Pályafutását a Honvéd Táncegyüttesben kezdte táncosként. Vidéki és külföldi útjain állandóan fényképezett, erre bíztatta az együttes akkori koreográfusa, Novák Ferenc is. A nemzetközi fotós életbe Vágta című, vágtató kuvaszokat megörökítő fotójával robbant be, azóta 200 önálló kiállítása volt, 700 csoportos tárlaton szerepelt, képeivel 168 díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát érdemelt ki képeivel. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelennek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban. Munkásságát nem lehet egységes stíluskategóriákba rendezni, sokoldalú, folyamatosan megújuló, kísérletező alkat. Tánc-, aktfotói, természetképei és az alkalmazott fotói alapozták meg ismertségét. Tanárként, előadóként, szakíróként és szakértőként is tevékenykedik. Eifert János szerint a fotográfia olyan játék, melyben a képzelet és valóság határán egyensúlyozik a képíró.
