Hódmezővásárhely lakosai közül 5410-an juttatták el az Önkormányzathoz véleményüket. Májusban indult Vásárhely 2020 elnevezéssel gazdaságfejlesztési konzultációsorozat, amely során az önkormányzat a város jövőjéről folytatott párbeszédet a lakosokkal.

Május 11-étől június 5-ig 19 500 háztartásba juttatták el a konzultáció tizenöt kérdését. Ezzel párhuzamosan különböző helyszíneken felállított standokon vagy a város honlapján megjelenő kérdőív kitöltésével is lehetett válaszolni.

A kérdőív több témát is érintett. Rákérdeztek például arra, hogy a kitöltő szerint mennyit változott a város az elmúlt években, emellett a jövő fejlesztési irányait is felvázolták, például a munkahelyteremtés, a közlekedés, az egészségügy, a sport, a rekreáció, az oktatás és a kultúra területén.

Június 8-ig a háztartások mintegy hatoda, vagyis 3000 kitöltött kérdőív érkezett vissza az Önkormányzathoz. Az azt követő két hétben, a végső hajrá igen jól sikerült, hiszen a június 19-i határidőig összejött még 2410 válasz.

Azóta elkészült a kérdőívek kiértékelése és Vásárhelyi Hírek birtokában lévő elemzés szerint, a válaszadók nagy többsége - 3444 fő - mondta azt, hogy sok területen történt előrelépés, azonban további fejlesztésekre van még szükség. Arra a kérdésre, hogy bővültek-e a vásárhelyi polgárok lehetőségei az elmúlt években, szinte ugyanannyian - 3441-en válaszolták azt, hogy történt előrelépés, de még több esély kell az itt élők számára.

A fejlesztési irányok tekintetében a helyi lakosok - három lehetőséget jelölhettek meg - egyöntetűen a munkahelyteremtést, gazdaságfejlesztést (4884) és az egészségügy fejlesztését (3999) jelölték meg legmagasabb számban, amelyet a mezőgazdaság támogatása (1827) és az oktatásfejlesztés (1761) követett szinte fej-fej mellett. Talán nem meglepően, mindössze 425-en igényelnék a városban a további kulturális fejlesztést, beruházást.

A további gazdaságfejlesztési kérdéseknél a vásárhelyi válaszadók közül 3197-en a helyi kis- és középvállalkozások munkahelyteremtésének támogatását preferálnák, azt követi a déli, ipari elkerülő út folytatása a 47-es útig, illetve az Ipari park bővítése.

A városvezetés számára is figyelmet érdemlő, hogy a válaszadók 60.87 százaléka, vagyis 3226-an támogatnának egy olyan mozgalmat, amely a helyi gazdaságot, a helyi gazdákat és iparosokat erősítené. Mindössze 2,4 százalék, 132 válaszadó nem támogatná, mondván, a multik olcsóbbak.

A szakiskolai képzéssel kapcsolatos kérdésre a túlnyomó többség (3161 válaszadó) azt nyilatkozta, hogy olyan szakmákat tanítsanak, amelyekkel helyben el tudnak helyezkedni a fiatalok, azonban jelentős számban aggodalmukat fejezték ki, miszerint ennek megvalósítására a vásárhelyi oktatási intézmények még nincsenek felkészülve.

Itt kell megjegyezni, hogy Hódmezővásárhelyen 4 szakképző működik. Közülük a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik, jól bevált, a munkaerőpiacon jó eséllyel elhelyezkedést biztosító szakmák képzésével. Három szakképző, amely eddig a megyei KLIK alá tartozott, július elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartásába került. A szaktárca komoly profiltisztításra készül. Részbe azért is, mert a szakiskolákban eddig nagyon magas volt a lemorzsolódási arány. Ezt sokszor épp az okozta, hogy a  szakmai gyakorlatokon a diákok rádöbbentek, hogy nem éri meg piszkos ruhában, a tűző napon vagy fagyban kemény fizikai munkát végezni. Még azok közül is nagyon kevesen helyezkedtek el később a szakmájukban, akik elvégezték ezeket az iskolákat és szakképesítést szereztek. 

A változtatást igényét - mint a válaszadók magas számából kiderül - a vásárhelyiek is érzik, hiszen, az ismert gazdasági körülmények miatt, nincs a régióban lehetőség például pincérek, szakácsok, fodrászok tömeges elhelyezkedésére.

A városban működő oktatási intézményekkel kapcsolatos másik kérdésre a válaszadók  az iskolák, középiskolák infrastrukturális fejlesztését (3318), az óvodák teljes körű korszerűsítését (2802), a Cseresnyés Kollégium felújítását (1767) és a Városi Könyvtár fejlesztését (1318) tartják fontosnak.

A közlekedés fejlesztésében továbbra is „slágertéma” a belterületi utak és járdák korszerűsítése, felújítása, amelyet a válaszadók 30,76 százaléka igényelné. Második helyen 23,46 százalékkal a balesetveszélyes csomópontok átalakítása szerepel.

Az egészségügy kérdésében kimagaslóan sokan (3751 fő) a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendelők korszerűsítését tartaná elsődlegesnek.

A infrastrukturális változások során a megújuló energia preferálása, vagyis termálkutak létesítése, közintézmények megújuló energiával (geotermikus, napenergia) történő ellátására (28,56 százalék), és a csapadékvíz elvezetés rekonstrukciójára (30,36 százalék) leadott szavazatok domináltak.

A kérdőív utolsó részében a válaszadók saját véleményüket fogalmazhatták meg. A válaszok többsége kategorizálható volt, és nagy részük a kérdéssor korábban már feltett kérdéseire reflektált szövegesen. A többség a közutak, járdák és kerékpárutak modernizálását szeretné, a csatornázás és esővíz elvezetés korszerűsítését, több kulturális programot a városba, munkahelyteremtést, illetve a helyi, helyközi tömegközlekedés fejlesztését.