A megkérdezett hódmezővásárhelyi középiskolákra még nem jellemző az a tendencia, ami budapesti és vidéki gimnáziumokban már jól érzékelhető. Ugyanis két-háromszorosára nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató végzősök száma a tavalyi adatokhoz képest.

Ha ez így megy tovább, borítékolható, hogy a magyar felsőoktatás veszíteni fog a legtehetségesebb diákokért folytatott versenyben. Közülük sokan nem is térnek haza, hiszen jól tudjuk, hogy egy külföldön tanulmányát végző hallgatót mennyi objektív és nem utolsó sorban szubjektív hatás éri. Első és legfontosabb, hogy biztos elhelyezkedési lehetőséggel kecsegtetik, de a kint szerzett barátok, érzelmi kapcsolat is döntő lehet.

A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet 2000-ben készített, majd néhány éve megismételt egy kutatász az ifjúság körében, amely szerint a 15-29 éves fiatalok kötődései gyengék: 60 százalékuknak az egyre lazábbá váló rokoni szálakon kívül semmilyen tartós kap­csolata nincs, amely Magyarországhoz láncolná őket. A válság hatására is nőtt a labilissá válók száma. Az internet, a közlekedés a kapcsolattartást is egyszerűsítette.

Tény, hogy évek óta nő a külföldi egye­temet választó tanulók száma, az idén azonban minden eddiginél többen keres­tek ösztöndíjas helyeket. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen a sajtóban naponta olvashatjuk, hogy nemcsak az államilag finanszírozott helyek számának drasztikus csökkentése vette el az érettségizők kedvét a magyar felsőoktatástól, hanem a hallgatói szerződések is megriasztották a diákokat. Több országban, így például Ausztriában, illetve Németország több tartományában nincs tandíj, a kinti megélhetést pedig munkával ki is lehet egészíteni.

A felvi.hu-n látható idei adatok alaposabb átnézése pedig azt mutatja, hogy eddig a keretszámok arányainak változtatásával, a középiskolások műszaki és természettudományos pályák felé orientálása sem vált be. Sőt, a humán tudományok iránt fogékony felvételizők egy része is külföldi  tanulási megoldásokat keres és talál.

Becslések szerint jelenleg tízezer ma­gyar diák tanul külföldön, közülük 2-2 ezren Ausztriában és Németország­ban. A szeptembertől induló tanév adatairól korai lenne beszélni, de már vannak hírek romániai egyetemre jelentekzőkről is.

Hódmezővásárhely két középiskolájában a végzősökre egyelőre nem jellemző, hogy külföldi egyetemre felvételiznének. A Németh László Gimnáziumból senki sem megy tanulni a határon túlra, míg a Bethlen Gábor Református Gimnáziumból három érettségiző fogja Dániában kezdeni egyetemi tanulmányait. Információink szerint azonban ők sem a változó hazai körülmények, hanem régebb óta kialakult kapcsolatok miatt.