Pályázatot hirdettek az első világháborúban hősi halált halt mintegy háromezer hódmezővásárhelyi nevének megörökítésére - közölte Kószó Péter alpolgármester kedden a Városházán

Fotó: VH archív

A politikus sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a mainál lényegesen nagyobb közigazgatási területű Hódmezővásárhelynek 1914-ben 62 ezer lakosa volt. A Hódmezővásárhelyi hősi halottak 1938-ban megjelent emlékkönyve mintegy ezeregyszáz nevet sorolt fel. Makó Imre és munkatársai 2004-ben végzett levéltári kutatásai alapján a hősi halottak száma csaknem háromezerre tehető, beleértve azok többségét is, akik a harcok után hunytak el valamilyen a csatatéren szerzett sérülés vagy betegség következtében.

Lakosságarányosan az országban a városból vesztették életüket legtöbben a harctéren, nem volt olyan vásárhelyi család, amelyiknek ne lett volna hősi halottja - hangsúlyozta az alpolgármester. Hozzátette: éppen ezért nem véletlen, hogy Hódmezővásárhelyen állították föl az egyik legnagyobb első világháborús emlékművet, Pásztor János a város főterének képét a mai napig meghatározó lovas huszárszobrát.

A város közgyűlése úgy döntött, a centenárium alkalmából nyílt pályázatot ír ki az első világháborúban elesett hódmezővásárhelyi katonák nevének megörökítésére. Február 28-ig várják a koncepcionális elképzeléseket, képzőművészeti vagy építészeti terveket arról, miként jelenítsék meg a hősi halottak névsorát a főtéren a szobor környezetében. Az emlékmű a tervek szerint 2018-ra készül el.

A város honlapján elérhető az ismert hősi halottak névsora, várják azonban azokat, akik nagyapja vagy dédapja hódmezővásárhelyi katonaként vesztette életét az első világháborúban, de mégsem szerepel a listán.