Péntek reggel a Hód-Mezőgazda Zrt. területén kezdetét vette a XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok. A szokottnál is komolyabb hangvételű ünnepélyen az utóbbi hetek termőfölddel kapcsolatos kérdéseit is feszegették.

"Aki elveszi a földet az állattenyésztőktől, az rombol" - így fogalmazott beszédében Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Kemény hangvételű megszólalásában bírálta a kormány állami földbérletekkel kapcsolatos terveit, amely szerinte hátrányosan érintené az állattenyésztési ágazatot.

Antal Gábor hangsúlyozta; cége kiemelkedő eredményeket ért már el a mezőgazdaság, az állattenyésztés területén, sőt az oktatásban is komoly szerepet vállalnak. A mostani tervek azonban mindezt lerombolhatják. "Ne ássuk a gödröt, temessük be" - fogalmazott.

A megnyitón beszédet mondott Hódmezővásárhely polgármestere, Almási István is, majd Feldmann Zsolt államtitkár köszöntötte a megjelenteket. Beszéde elején a magyar állattenyésztés sikereiről szólt - például Kincsemről, a csodalóról. Hangsúlyozta; minden ilyen sikertörténet mögött nagyon magas szakmai munka áll. A helyettes államtitkár kiemelte: alapvető cél visszaadni az értékteremtő munkába és a gyarapodásba vetett hitet, stabilizálni a vidék gazdaságát. A Vidékfejlesztési Minisztérium ezért kiemelten támogatja az állattenyésztést, amely egyúttal megerősíti a családi gazdaságokat, a kis- és közepes agrárvállalkozásokat.

Antal Gábor szavaira reagálva az államtitkár elmondta; bízik abban, hogy a magyar Parlament az érveket figyelembe fogja venni, és a jogszabályok ezek alapján születnek majd meg.

A tárca rendkívüli figyelmet fordít a génmegőrzésre, az őshonos állatok tartására, az állattartó telepek korszerűsítésére, új vágópontok, feldolgozó üzemek építésére. A magyar állattenyésztők által őrzött hazai genetikai állomány olyan nagy érték, amellyel komoly piaci szereplővé válhatnak a magyar állattartók. A jó genetika a jó minőségű állati termék alapja önmagában is érték, gondoljunk csak a magyar húsmarha, juh és a tenyészállat-exportra – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

A fejlődéshez a források is adottak. Miközben az Európai Unió agrárbüdzséje hét évre szóló költségvetése összességében 11 százalékkal csökken, addig hazánk 1,9 milliárd euróval többet, összesen 12,3 milliárd eurót kap közös agrárpolitikai célokra, mint 2007 és 2013 között.

Így a következő hét esztendőben 500 milliárd forinttal többet fordíthatunk vidékfejlesztésre, agrártámogatásra. A hazai és az uniós források mellett kedvezményes hitelprogramokkal is segítjük a gazdákat, az állattenyésztéssel foglalkozó agrárvállalkozásokat.

Feldmann Zsolt kitért a Kincsem Nemzeti Lovasprogramra és a sertésstratégiára is. "Stratégiában kell gondolkodnunk" - jelentette ki ezekkel kapcsolatban.

A megnyitó végén Egyed Bélát, a rendezvény egyik megteremtőjét, és a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökét, Fekete Balázst díjazták kiemelkedő munkájukért.