Nincs meglepetés, a nyugdíjprémium és a kiegészítés mértékét Orbán Viktor már október 1-jén bejelentette az Idősek Tanácsa ülésén az Országházban. Megjelent a kormányrendelet a nyugdíjasoknak járó idei nyugdíjprémium és egyszeri nyugdíjkiegészítés mértékéről.

Ennek megfelelően a prémium idei számításánál 1,1 a szorzószám, vagyis a kormány 4,6 százalékos GDP növekedéssel számol az év egészére. A nyugdíjprémium ugyanis akkor jár, ha a bruttó hazai termék növekedése magasabb 3,5 százaléknál és egyben a költségvetési egyenlegcél is teljesül.

Ilyenkor a 3,5 százalék és a tényleges GDP érték közti különbség a szorzószám, amivel az egyébként járó novemberi ellátás negyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot megszorozva kapjuk meg a nyugdíjprémium összegét. Ez 2019-ben 22 ezer forintos maximumot jelent. Az egyszeri összeg e körül alakul azoknak, akik 80 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak, az ennél kisebb ellátásoknál a prémium is kevesebb lesz.

A nyugdíjkiegészítés alapja az éves infláció alakulása. Mivel az idén januártól életbe lépett nyugdíjemelés mértéke csak 2,7 százalék volt, miközben a KSH augusztusi adatai szerint 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, a 0,7 százaléknyi különbözetet a novemberi nyugdíjakkal együtt egy összegben fizetik ki. A 135 ezer forintos átlagnyugdíjakkal számolva ez 11 ezer forintnál valamivel többet jelent. A nyugdíjasok többsége tehát összesen 33 ezer forintra számíthat pluszban.

A nyugdíjas szervezetek a prémium számítását hosszú évek óta pontatlannak tartják. 2014-ben például annak ellenére egy fillér prémiumot sem fizettek a nyugdíjasoknak, hogy a GDP növekedése 4,1 százalék volt.

2017 októberében 0,6 százalékkal számoltak, az év végi adatok ismeretében 1 százalékkal kellett volna, ahogy 2018-ban 1,6 lett volna a helyes szorzószám, a 0,9 százalék helyett, amivel a kormány számolt.

A pénz jól jön, de a tisztességes elszámolást a nyugdíjasok is elvárnák. A korábbi évekhez képest az egyetlen pozitív elmozdulás, hogy idén már azok is megkaphatják a prémiumot, akik ebben az évben mentek nyugdíjba. Korábban legalább egy napot az előző évben is nyugállományban, vagy a felsorolt több mint húszféle nyugdíjszerű ellátásban kellett tölteni ahhoz, hogy hozzájussanak az egyszeri juttatáshoz. 

A számítások szerint, ha az Orbán-kormány nem törölte volna el a nyugdíjszámítás korábbi módszerét (a svájci indexálást) 2010-ben, jelentősen több pénzt kapnának havonta a nyugdíjasok. 2017-ben például a 2,4 százalékos tényleges nyugdíjemelés helyett 7,65 százalékkal, 2018-ban a 3 százalékos emelés helyett 7,15 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat.