Hódmezővásárhelyen a hatvanas években az állambiztonság egyik célcsoportját a művésztársadalom képezte. Főleg két személy váltotta ki a politikai rendőrség „érdeklődését": Bibó Lajos író és Galyasi Miklós volt múzeumigazgató. Ők nemcsak „horthysta", illetve '56-os múltjuk miatt váltak célszeméllyé, hanem azért is, mert kialakult körülöttük egy-egy - fiatal értelmiségiekből, tisztelőkből álló - baráti kör.
A Csongrád megyei politikai rendőrség hamar felfigyelt a két idős ember körül kialakuló csoportra. Úgy ítélték meg, hogy folyamatos ellenőrzés alatt kell tartani a Bibó- és Galyasikört, és megbízható információkat kell gyűjteni az ott megforduló személyek politikai nézeteiről, általános hangulatáról. Az állambiztonsági szervek gyanakvását fokozta, hogg a renitens fiatalok közül egyesek részt vettek az első hazai „szamizdat", a „Kép-Írás" elkészítésében is.
A Megfigyelt művészet című, április 14-én 11 órakor nyíló kiállítás ajánlója az 1960-as évek eddig kevésbé ismert vásárhelyi eseményeit idézi.
Ügynökjelentések és tartótiszti értékelések: apró mozaikokból épül fel az állambiztonság piramisa a hódmezővásárhelyi Emlékpont legújabb időszaki kiállításán, mely a hatvanas évek helyi művészvilágát a BM III/III-as csoportfőnökségének szemüvegén keresztül mutatja be az érdeklődőknek. A Megfigyelt Művészet kiállítást április 14-én, szombaton 11 órakor dr. Gyarmati György, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója nyitja meg.
A látogatókat számos interaktív elem várja a kiállításon: a megfigyeltek és a megfigyelők lakásán kívül ügynöki jelentésekből, illetve az őket irányító tartótisztek megjegyzéseiből és utasításaiból áll össze az a jelentéshalmaz, melyet egy-egy hódmezővásárhelyi művészről a kádári politikai rendőrség alkotott.
Az Emlékpont egyedi tematikájú és megoldásokat tartalmazó tárlata az 1960-as évek vásárhelyi művészetét egy különleges szemszögből, állambiztonsági jelentéseken keresztül tárja a látogatók elé. Hódmezővásárhely művész- és tágabban értelmezett kulturális életéről lényegesen több állambiztonsági anyag maradt fenn, mint más települések esetében. A kiállítás elsőként mutatja be Magyarországon egy vidéki város útkereső értelmiségeinek-, művészeinek, és azok szellemi műhelyeinek tevékenységét, méghozzá az állambiztonsági szolgálatok szemüvegén keresztül.
