A hódmezővásárhelyi kiállításon a vár közel nyolc évszázaddal ezelőtti mindennapjait, tablók, makettek, számítógépes animációk és mintegy harminc korabeli keresztes és muszlim tárgy idézi meg.
Akkor és most – Magyarok Margatban címmel a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió munkáját, a Szentföld legnagyobb erődítményének, a margati keresztes vár történetét bemutató időszaki kiállítás nyílik május 9-én, hétfőn 17 órakor az Emlékpontban.
A 11. században indított keresztes hadjáratok során a Szentföld védelmére hatalmas várakat építettek, amelyek közül Margat vára az egyik legnagyobb. Már az XI. században dicsérték nagyságát: „Aki csak látta, azt mondja, hogy még soha nem látott ehhez foghatót .” írta Yágut al-Hamawí, 1224-ből keltezett Mu’jam al-Buldan című enciklopédikus művében.
A szíriai tengerpart közelében található 5,2 hektár alapterületű erőd romjai igen jó állapotban maradtak fenn. A johanniták itt építették ki a legfontosabb erődítményüket, amely Jeruzsálem 1188-as eleste után egy ideig feltehetően a rend központjának szerepét is betöltötte. Margat nem csak az évek óta is zajló ásatások révén bír magyar vonatkozásokkal: 1218-ban II. András királyunk is megszállt a johannita lovagrend által védett várban, és sójövedelmeiből évi 23 kg ezüstöt rendelt annak fenntartására. (További részletek a várról ITT!)
Az európai kulturális örökség fontos részét képező várhegyet 2006-ban nyitotta meg a kutatás számára a szíriai kormány. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió feltárta többek között a vár teljesen elpusztult nagytermét, melyről digitális rekonstrukció is készült, és felfedezte a világ legnagyobb keresztes freskóciklusát is. A misszió - melynek tagjait a magyar tudományos élet és felsőoktatás szinte minden fontos szakintézményéből delegált szakemberek és diákok alkotják - az egyik legnagyobb és legösszetettebb külföldön dolgozó magyar kutatócsoport. Céljaik között az is szerepel, hogy az erőd felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára.
Az Emlékpontban május utolsó vasárnapjáig látható tárlaton 17 tabló mutatja be a kutatók munkájának eredményeit, valamint számos korabeli tárgy másolata is megtekinthető. A legkülönösebb a gránátalma formájú kerámia kézigránát, amely a 13. századi keresztes háborúkban rettenetes harci eszközként, gyújtószerszámként szolgált. Emellett láthatók a tárlaton színes mázas kerámiaedények, tálak, játékkocka, a középkori várról készült fa makettek és bemutatnak egy számítógépes animációs filmet a vár rekonstrukciójáról.
A kiállítást Bánffy Miklós, a Johannita Rend Magyar Tagozatának kommendátora és Dr. Révész László, az Szegedi Tudományegyetem régészeti tanszékvezető egyetemi tanára nyitja meg május 9-én, hétfőn délután 5 órakor az Emlékpont Galéria kiállítótermében. A kiállítás május 29-ig tekinthető meg Hódmezővásárhelyen.
