Az Emlékpontban nyíló kiállításon arra is fény derül miért fizetett II. András király évjáradékot egy szentföldi vár fenntartására, ahol 800 évvel később magyar régészek nemzetközi visszhangot kiváltó feltárást végeznek.
II. András szentföldi útja során felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására „örökkön örökké”. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben ez az évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb keresztes vára részben magyar pénzből épült.
A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió első nemzetközi kiállítása 2010. őszén Pécset volt az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében. Ott, a szíriai kormány hozzájárulásával a feltárt eredeti tárgyakat állították ki. Semmit nem veszít a kiállítás értékéből, hogy a feltárást és a rekonstrukciót részletesen bemutató tablók mellett az azóta elkészült tökéletes másolatokat láthatja a közönség, avatta be a részletekbe ma délelőtt a sajtó képviselőit Búzás Gergely régész, a kiállítás kurátora. Elmondta, Szentendréről érkezett Hódmezővásárhelyre az anyag, amely teljes képet ad egy 2007. óta tartó régészeti feltárásról, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem arab tanszékének oktatója, Major Balázs irányít. A szíriai kormány 2006-ban megnyitotta az európai kulturális örökség fontos részét képező Margatot a kutatás számára és a munkálatokra a nemzetközileg is elismert Szíriai-Magyar Régészeti Missziót kérte fel. A 5,2 hektár alapterületű erőd feltárása egy összetett, sokféle tudományágat felvonultató kutatási program, melynek célja, hogy minél teljesebb képet kapjunk az egykori erőd és a város történetéről, életéről és anyagi kultúrájáról, ezért a régészeti feltárás mellett építészettörténeti és művészettörténeti kutatások, építészeti felmérés és rekonstrukciós programok is folynak. Búzás Gergely azt is elmondta, eddig több mint 70 tudományos szakember, egyetemi hallgató- köztük a Szegedi Tudományegyetemről is- vett részt rotációban ebben a valóban nagyszabású feltárásban.
Az erőd több szempontból is jelentős, hiszen a feltárás segítségével több, a keresztes lovagok életével kapcsolatos eddig tisztázatlan részlet látott és még láthat napvilágot.
A Vásárhelyi Hírek kérdésére, amely szerint mi különleges a magyarok által feltárt freskóban, Búzás Gergely elmondta, valóban az egyik szenzáció egy, a várkápolnában talált freskó, amely a Szentföld legnagyobb falképe, valamint ikonográfiai szempontból is unikumnak számít, mivel a pokol ábrázolását közvetlenül a szentély mellé helyezték. Azt is elmondta, a legújabb, még nem is publikált újabb szenzációs feltárás, ennek a freskónak a párja, amelyen a mennyországot jelenítették meg.
