A pénteken megjelent FM rendelet több pontja részletezi a 9 jóváhagyott magyar fajta genetikai fenntartását, a tenyésztési program lebonyolítását. 

A Magyar Közlöny szeptember 16-án megjelent számában jelent meg a kormány, pontosabban a földművelésügyi miniszter rendelete, amely felsorolja a magyar kutyafajtákat.

A 62/2016. (IX. 116.) FM rendeletének 2 paragrafusa felsorolja a magyar ebfajtákat:

a) drótszőrű magyar vizsla,

b) erdélyi kopó,

c) komondor,

d) kuvasz,

e) magyar agár,

f) mudi,

g) puli,

h) pumi,

i) rövidszőrű magyar vizsla

Az FM rendelet több pontja részletezi ezeknek a fajtáknak a genetikai fenntartásukat, a tenyésztési program lebonyolítását. A lényegi pont szerint:  ’A  magyar ebfajta megőrzését szolgáló tenyésztési program végrehajtásáért felelős tenyésztő szervezet – mint fajtafenntartó – gondoskodik a  magyar ebfajta származási, tenyésztési és teljesítményvizsgálati adatainak gyűjtéséről, feldolgozásáról és nyilvántartásáról.’

A márciusi parlamenti szavazás eredményének előzménye, hogy az agrárgazdasági szempontból teljesen marginális ebtenyésztés területén jelenleg 55 elismert ebtenyésztő szervezet van, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak fenn, ami indokolatlan terhelést jelent a tenyésztési hatóság mellett az államigazgatásra és a tenyésztők többségére is. A lépést ezzel indokolta az agrártárca vezetője.

A „hogyan tovább-ról” a Vásárhelyi Hírek által egy megkérdezett tenyésztő - név nélkül - azt nyilatkozta, hogy nevesebb tenyésztők eddig is külföldön tevékenykedtek, és a bürokráciacsökkentés következtében most majd a nem magyar (de még a magyar fajták) tenyésztői is a határon kívüli tevékenységet fogják választani. Elnéptelenedhetnek a hazai kutyakiállítások, és teljesen megszűnhet a kutyákból származó állami bevétel.

A 9 magyar fajta génállományának felügyeletére a Szent István Egyetem kapja a megbízást, ellenben a többi 155 fajtát a rendelet megjelenése után senki nem ellenőrizné.