Minden kerékpáros réme sötétedés után a jelöletlen útakadály, vagy gödör. Talán ezért is kísérte annak idején hatalmas országos sajtóérdeklődés a Tisza hídon történt halálos balesetet.
Képen a baleset helyszíne (Fotó: CSMRFK)
A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa március 24-én helybenhagyta a Szentesi Járásbíróság 7-én meghozott elsőfokú ítéletét, melyben H. K. K. vádlottat foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt egy év végrehajtásában kettő év próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.
A jogerős ítéleti tényállás lényege szerint H. K. vádlott és társa – akivel szemben a büntetőeljárás elhalálozása okán korábban megszüntetésre került - a Szentes és Csongrád közötti Tisza-híd felújítási munkálatait irányították 2009.ben. A vádlottak a munkavédelmi törvényben és a munkaköri leírásukban foglalt, a munkavédelmi szabályok betartására vonatkozó kötelezettségük ellenére nem gondoskodtak arról, hogy a munkavégzés helye megfelelően körül legyen kerítve, és a beesés ellen védett legyen.
2009. július 31. napján a Szentes felőli 4,4x5,5 méter széles, kb. másfél méter mély dilatációs munkagödörben a munkaárok körülhatárolására nem került sor, továbbá a Csongrád felőli oldalon sem volt védőkorlát kiépítve, a beesés elleni védelem céljára a zsaluzat hevederjeit használták.
2009. augusztus elsején 23 óra körüli időben a kerékpárját maga mellett toló férfi a Csongrád felőli oldalon lévő dilatációs árokba esett, míg éjjel 1 órakor M. D. sértett a Szentes felőli oldalon lévő körülkerítetlen munkaárokba zuhant bele, és mindketten 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Még ugyanazon a napon, hajnali 2 óra körüli időben, a Csongrád felől Szentes felé kerékpárján fennülve közlekedő F. P. sértett szintén a Szentes felőli oldalon található betonárokba zuhant, melynek következtében olyan súlyos fejsérülést szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. A másodfokú bíróság az ügyben megtartott nyilvános ülés eredményéhez képest úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, és abból helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére, így az elsőfokú bíróság ítéletét mindenben helyes indokai alapján helybenhagyta.
