Az idén negyvenedik alkalommal kerül sor a Csongrád Megyei Levéltári Napokra, amelynek egyik helyszíne – hasonlóan, az 1978-as első eseményhez – Hódmezővásárhely.
Október 10-én délelőtt az Emlékpontban tartott konferencia előadói a másfél évszázaddal ezelőtti kiegyezés témakörét járták körül.
- Fontos, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár megyei szervezete folyamatosan megrendezi szakmai napjait, hiszen az elmúlt negyven év magában foglalta a rendszerváltást és jelentősen megváltoztak a történeti kutatás szempontrendszerei, a rendezvény a szakmai elveknek és minőségi követelményeknek megfelelően valósul meg – jelentette ki a keddi tanácskozás levezető tisztét betöltő Miklós Péter történész.
A hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője hangsúlyozta: a másfél évszázaddal ezelőtti kiegyezés alapozta meg a polgári Magyarországot, ekkor alakultak ki a polgári szabadságjogok és a politikai pluralizmus, s bár a parlamentarizmus nem volt demokratikus, csak népképviseleti, de a polgári demokráciához vezető struktúrák e korban születtek meg.
Pelyach István, a Szegedi Tudományegyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc leverését követően létrejött magyar emigráció szükségszerű következmény, hiszen az országot elhagyók a kivégzést, vagy a jelentős börtönbüntetést elkerülendő távoztak hazánkból . Kossuth és az emigrációban élők többsége szerint a szabadságharcot nem leverték, hanem elárulták és meg is nevezték Görgeit - aki ellentétben az aradi vértanúkkal életben maradhatott - és célul egy újabb szabadságharcot tűztek ki.
A dualizmus kori állam szervezetében a kisebbségek számára biztosított anyanyelvhasználat változásait vette sorra előadásában a Szegedi Tudományegyetem doktorjelöltje, Csernus-Lukács Szilveszter. Mint elmondta, a kistelepüléseken több esetben választották a helyhatóság által használ nyelvnek a nemzetiségek nyelvét, míg a nagyobb településeken és az országos közigazgatásban a magyar nyelv használata általános maradt.
A kiegyezéshez vezető időszak szatirikus periodikáinak történetét Tamás Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Történeti Tanszékének tudományos munkatársa mutatta be, hangsúlyozva, hogy Az Üstökös, a Ludas Matyi és a Borsszem Jankó című élclapok a politikai irányultságuknak megfelelő módon ábrázolták karikatúráikban és ironikus írásaikban a politikai folyamatokat, nem kímélve a közéleti szereplőket sem.
A konferenciát záró előadásában a magyar gazdaság lehetőségeit vázolta az Osztrák-Magyar Monarchia kereteiben Klement Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének adjunktusa. A kiegyezést követően ötven évre előre rögzített módon a monarchia közös ügyként gyakorolta a kül-, a had- és a pénzügyek irányítását, míg tízévente újratárgyalva a közös érdekű ügyeket, így az államadósság megosztását, a fogyasztási adókat, a jegybank, a pénzrendszer és a vámszövetség kérdéseit.
Az Csongrád Megyei Levéltári Napok sorozata szerdán Szentesen, a reformáció ötszázadik évfordulójához kötődő előadásokkal zárul.
