
Esküt tettek az első évesek. Tegnap délelőtt a József Attila Tanulmányi és Információs Központban, a 2012-2013. évi tanévnyitó ünnepségét tartotta a Szegedi Tudományegyetem.
A Szegedi Tudományegyetem professzori karának menete szeptember elsején 9 órakor indult az universitas rektori hivatali épületétől a József Attila Tanulmányi és Információs Központba, a 2012-2013. évi tanévnyitó ünnepségre.
– A felsőoktatás átalakulása közepette vagyunk, idén sok mindent másképpen csinálunk majd, mint korábban. Ám az átalakulás bármennyire is radikális, ezt nem érezhetik a kollégáink, a hallgatóink. Már csak azért sem, mert az egyetem az az évszázados intézmény, amely körül mindig változások zajlottak, mégis máig fennmaradt – jelentette ki tanévnyitó köszöntőjében Szabó Gábor. Az SZTE rektora úgy véli: az egyetemek működésének egyik erőforrása a felsőoktatásban felhalmozódott évszázados tudás, amely a szegedi universitas sajátja is. A másik erőforrás, amely az egyetemeket állandó mozgásban tartja: a hallgatók, akik itt tanulnak. Szabó Gábor hangsúlyozta: az egyetemnek a társadalom, a környezete iránti figyelme mellett különös a felelőssége a hallgatókkal szemben.
– Nemzetközileg látható kutatóegyetemként dolgozzon, ez az SZTE célja – hangsúlyozta a rektor. – Meg kell felelnünk annak a küldetésünknek is, hogy az universitas a régió, a város fejlődésének motorja legyen. Sőt: tartozunk azzal is, hogy a környékbeli fiatalok számára jól hasznosítható képzéseket nyújtsunk – mondta. Így aztán a szegedi egyetem egyszerre kutatóegyetem és a tágabb régió első számú felsőoktatási intézménye. – Ám belső kohézió, a kari szolidaritás nélkül nem leszünk sikeresek – jelentette ki a rektor. – Optimista vagyok, mert meggyőződésem: a kihívásoknak megfelel az SZTE. A felsőoktatás mélyreható változásai közepette is megvan a Szegedi Tudományegyetemben az a potenciál, hogy még az eddigieknél is jobb munkát végezzen.
Kollégáknak nevezte az első éveseket az akadémikus rektor. A gólyákat fölszólította: az itt megszerezhető szaktudás mellett legyenek értelmiségiek! – Olyan nagy közösség tagjaivá válnak, amely minden lehetőséget megad arra, hogy a tudomány a művészetek és a sport területén is gazdagítsák magukat: váljanak egész emberré, értelmiségiekké! – mondta, majd hozzátette: – Oktatóként annál jobb tanácsot nem adhatok, mint hogy formáljanak kis közösségeket, s próbáljanak meg együtt tanulni és haladni az egyetemen! Találkozzanak és beszélgessenek egymással! – fogalmazott, majd saját hallgatói időszakát hasonlította össze a jelennel. – Kedves kollégáim, kívánom, hogy – ne csak az érdemjegyekkel számszerűsíthető mértékben – legyenek sikeresek!