Lázár János az elmúlt nyolc évről szólva kiemelte: a legfájdalmasabb számára az volt, hogy polgármesterként nem tudott annyit tenni városáért, amennyit szeretett volna, mert az akkori kormány büntette ellenkező pártállása miatt.
Ma Magyarországon az a legnagyobb baj, hogy az emberek nem beszélnek egymással - mondta Lázár János a Civil Akadémián tartott évadzáró előadásában. Ezért a tanulság a Fidesz számára az, hogy a konzultációkat fenn kell tartani, nemcsak a szimpatizánsokkal, hanem az összes választóval is. A legrosszabb politika lenne az, ha a vitát a kormány beszüntetné - jegyezte megBosszúra nem lehet politikát építeni - jegyzete meg. A frakcióvezető a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott a párbeszéd nem lehet pártpolitikai fogás, annak új politikai stílusnak kellene lennie.
A politikus szerint nagy kérdés az is, hogy milyen lesz a hazai baloldal, hogy Nagy Imrét tekinti-e elődjének avagy a Kádár-rendszerből eredeztetné magát, hogy 56 október 23-ából vagy november 4-éből vezeti le politikai meggyőződését. Ma az ellenzék egyik legsúlyosabb problémája, hogy nem tudja tisztázni identitását - vélekedett Lázár.
A magyar jobboldal akkor képes elfogadni egy új baloldalt, "ha az nem maffiamódszerekkel működik, és nem egy olyan diktatórikus államból vezeti le magát, mint amilyen a Kádár-rendszer volt" - jelentette ki, hozzátéve, hogy "csak sikert kívánhatunk nekik, mert minden magyar választópolgárnak szüksége lenne arra, hogy egy tisztességes baloldal legyen ebben az országban".
Bosszúra nem lehet politikát építeni
Az elmúlt egy év legfontosabb üzenetének azt tartom, hogy ennek a kormánynak mindenki kormányának kell lennie - húzta alá a frakcióvezető. Magyarázatképp hozzáfűzte: mert bosszúra nem lehet politikát építeni, és mert az országnak arra van szüksége, hogy egy olyan politikai kultúra alakuljon ki, melyben képesek vagyunk elismerni, hogy a szereplőket nem személyes anyagi motivációik vezérlik cselekvésükben, hanem valóban a hazát szolgálják. Az elmúlt egy évben ez a cél kitűzésre került, azonban eléréséhez még jó néhány lépésre van szükség - fogalmazott.
"Csak abban volt konszenzus, hogy az ország sorsát meg kell változtatni"
Az elmúlt húsz évről szólva Lázár kifejtette: 1989-2010 között egy átmeneti időszak volt hazánkban, melynek játékszabályait '89-ben kommunisták és nem kommunisták minden társadalmi felhatalmazást nélkülözve alakították ki, és húsz évig az akkor elfogadott alkotmány keretében működött az ország. Bebizonyosodott, hogy az alapok nem voltak jók - tette hozzá.
Ezért a 2010-es országgyűlési választással kapcsolatban csak abban volt konszenzus, hogy az ország sorsát meg kell változtatni - mondta, hozzáfűzve: akkor a választók az elmúlt húsz évvel szemben szavaztak. Nem volt olyan politikai szereplő, aki bejutott a parlamentbe, és ne ígért volna valamilyen változást. És akik elmentek választani azt mondták, hogy az elmúlt húsz év zsákutcája helyett más utat kell választani - emlékeztetett Lázár. Azonban húsz évet nem lehet hónapok alatt megváltoztatni, főleg úgy nem, hogy a szocialistáktól adósságon kívül semmit nem örököltünk - hangsúlyozta.
Békés búcsú az IMF-től
A frakcióvezető a legjelentősebb gazdasági eredménynek a Nemzetközi Valutaalaptól való "békés, nyugodt és korrekt" elválást, valamint a terhek más típusú elosztását nevezte. A választók pontosan megmondták, hogy az IMF és a nemzetközi pénzpiacok diktátumait nem akarják tovább, mert az egyebek mellett iskola-, óvoda- és kórházbezárásokhoz vezetett volna. "Ha mi ezt tettük volna, akkor a választópolgárok szemébe hazudtunk volna" - fogalmazott.
"Ha az alkotmány nem változik,úgy az ország sem változhat"
Lázár János előadásában kifejtette, hogy az alkotmány az a játékszabály gyűjtemény, amely hétköznapi életünket meghatározza, és ha az nem változik, úgy az ország sem változhat, ezért kellett az első lépések egyikeként új alaptörvényt alkotni. Ezzel összefüggésben felidézte: 1989-ben az volt a posztkádári rendszer és elit kompromisszuma, hogy Magyarország szociális piacgazdaság legyen. Azonban a piacgazdaság pusztán privatizációt jelentett, a szociális jelző pedig azt, hogy korlátlanul lehetett segélyhez jutni. Mindezt súlyosbítja a hazánkban kialakult demográfiai helyzet, ezért az alkotmánynak egyértelműen az a feladata, hogy védje a munkát és a gyermeket - emelte ki.
