Hódmezővásárhely egyik híres nemzetségének tagjára Tárkány Szűcs Ernőre, a hazai jogi néprajzkutatás meghatározó alakjára emlékezett konferenciával a Magyar Néprajzi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Kara a kutató születésének 90. évfordulója alkalmából szerdán, Szekszárdon. 

Képünkön a szekszárdi konferencia résztvevő

A PTE szekszárdi karán rendezett konferencián Tárkány Szűcs Ernő nevét viselő, jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoportot hoztak létre a PTE Állam- és Jogtudományi karának, az ELTE állam- és jogtörténeti és a Szegedi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének támogatásával.
A néprajzi társaság emlékülésén pécsi, budapesti és miskolci egyetemek kutatói Tárkány Szűcs Ernő munkásságával foglalkoztak, a konferencia előadói többek közt az erdélyi településnéprajzi kutatások, a XVIII. századi dél-dunántúli büntetőügyek jogi néprajzi vonatkozásairól, illetve a helyi jogszokásoknak a közbirtokosságban betöltött szerepéről szóltak.

Nagy Janka Teodóra, a kutatócsoport vezetője  elmondta, a most alakult kutatócsoport munkájában történészek, jogtörténészek, néprajzosok, fiatal kutatók, doktoranduszok és gyakorló jogászok vesznek részt. A kutató szerint a konferencia tanulsága az volt, hogy a jogi néprajz területén nagyon sok kutatnivaló van. A jogszokások szerepe a mindennapokban egyre inkább felértékelődik párhuzamosan azzal, hogy a jogalkotás mind egyre nagyobb mértéket ölt - jegyezte meg.
A kutatócsoport névadójáról szólva azt mondta: ő volt az, aki a két világháború közötti és az 1980-as években ismét megélénkülő jogi néprajzi kutatások között a folyamatosságot jelentette.

Tárkány Szűcs Ernő (1921-1984) fiatalon kalotaszegi és mártélyi jogszokások kutatásával kezdte pályáját, 1975 és 1983 között az MTA néprajzi kutatócsoportjának főmunkatársként dolgozott. Élete legjelentősebb műve az 1981-ben megjelent Magyar jogi népszokások című monográfiája.