Több, egymástól független kutatás is cáfolja a korábbi jelentéseket, vagyis a klímaváltozás erre az évszázadra és a következő évtizedekre várható hatásai drasztikusabbak lesznek.

Elméletben már több részletben kellett volna közölnie aktuális riportját az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületnek (IPCC), azonban a jelentés 2012 végén kiszivárgott a világhálón. Az egy klímaszkeptikus blogger által napvilágra hozott jelentés rámutat, hogy a globális felmelegedés klímaváltozás fékezésére, illetve feltartóztatására tett kísérletek többnyire sikertelenek maradtak.

A jelentés főbb pontjai amelyek miatt fájhat a fejünk a jövőben: a globális átlaghőmérséklet emelkedése, a tengerszint várható emelkedése, a gleccserek és a sarkvidékek jégtakarójának olvadása, illetve a klímaváltozás miatt fellépő időjárási extremitások: szárazságok, gyakoribb és erősebb viharok, illetve rendkívüli hőhullámok fellépése.

Az IPCC szerint a Föld átlaghőmérséklete az évszázad végéig 0,2 – 4,8 Celsius fokkal emelkedhet, attól függően, hogy milyen ütemben sikerül visszafognunk az üvegházhatású gázok kibocsátását. A nemrégiben lezajlott dohai klímakonferencián – ahol meghosszabbították a Kyoto-i Jegyzőkönyv hatályát 2020-ig, – valamint az ENSZ hivatalos közleménye szerint is, a 2 Celsius fokos, illetve az alatti átlaghőmérséklet emelkedés még műszakilag és gazdaságilag is reális 2050-ig.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által korábban kiadott World Energy Outlook 2011 szerint azonban erre már vajmi kevés az esély. A jelentés szerint ha a Föld összes országa, és összes vállalata teljesítené 2020-ra kitűzött kibocsátás-csökkentési és energiahatékonysági vállalásait, a világ átlaghőmérséklete akkor is 2-2,5 Celsius fokkal nőne 2050-ig. Ezek a vállalások azonban javarészt a gazdasági válság, illetve a fejlődő országok növekvő fogyasztásának – és ezzel párhuzamosan növekvő üvegházgáz-kibocsátásának „köszönhetően” – javarészt nem teljesültek és a hátralévő hét évben már nem is várható komolyabb előrelépés ezen a téren.

Egy nemrég publikált jelentés még ennél is drasztikusabb következtetésekre jutott. A következő 18 évben 100 millió emberéletet követelhet a klímaváltozás, derül ki abból a jelentésből, melyet 20 fejlődő ország kormánya rendelt meg. A globális GDP 3,2 százaléka is az éghajlatváltozás áldozatává válhat 2030-ra.

Az ipari forradalom hajnala óta 0,8 Celsius fokkal emelkedett bolygónk légkörének hőmérséklete. A nemzetközi klímacsúcsokon kötelező érvényű egyezményt elfogadni képtelen országok az üvegházgáz-kibocsátás mérséklésének folyományaként elvileg 2 Celsius fokban szeretnék korlátozni a további felmelegedést az évszázad végére, hogy elejét vegyék az ökológiai és éghajlati folyamatok drasztikus átalakulásának.

A klímaváltozás már eddig is évi 1,6 %-kal nyirbálta meg a globális bruttó összterméket, ami annyit tesz, 1200 millió dolláros termelési és kereskedelmi tevékenységtől esett el a világgazdaság minden évben. 2030-ra a veszteség a duplájára nőhet, elérve a GDP 3,2 %-át, míg az évszázad végére 10 %-os visszaesés is elképzelhető.

Ezzel szemben a konszenzus a gazdaság alacsony karbontartalmú pályára állításáról az, hogy az mindössze a globális GDP 0,5 %-ába kerülne! A téma elismert szakértője, Nicholas Stern közgazdász, aki 2006-ban nagy hatású jelentést adott ki a klímaváltozás gazdasági vonatkozásairól. Ő 2 %-ot emleget a megváltozott időjárási viszonyokhoz történő adaptáció, alkalmazkodás áraként. A legrosszabb forgatókönyv értelmében szerinte az egy főre jutó fogyasztás 20 %-a is rámehet a károk elhárítására és az alkalmazkodásra, ha a klímavédelmi politikát nem érvényesítik a kormányok időben.

Csak a halállományt és a mezőgazdaságot fenyegető veszteség eléri az évi 500 millárd dollárt, erősítette meg az Oxfam igazgatója, Jeremy Hobbs a Reutersnek.

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, a melegedő óceánokból nagyobb intenzitásra szert tevő hurrikánok, a nyári futótüzek, az árvizek és aszályok pusztítása miatt emberek megélhetése és végső soron élete (lesz) a kockázatok tárgya, derül ki a jelentésből.

A hatástanulmány 184 országban vizsgálta az éghajlatváltozás várható befolyását az emberek életére és a nemzetgazdaságok működésére. Néhány fontosabb megállapítás a jelentésből:

• Évente 5 millió halált okoz az üvegházgáz-kibocsátás, az éhezés és a gazdaságok „karbonintenzitásának”, vagyis légszennyezésének számlájára írható betegségek
• Ez a ráta 2030-ban évi 6 millió halálesetet okoz majd.
• A halálesetek 90 %-a a szegény országokban történik.

A jelentés tulajdonképpen segélykiáltás az iparilag fejletlen országok részéről, hiszen ezek lakossága van a leginkább kitéve a klímaváltozás negatív hatásainak. Következésképp a gazdasági veszteség is náluk lesz a legnagyobb: 2030-ra akár GDP-jük 11 %-ának is búcsút mondhatnak, India össztermékének legalább 5 %-a bánja majd. Az Egyesült Államok vagy Kína viszont valószínűleg ”csak” 2,1 %-os visszaesést fog elszenvedni.