November 11. jeles nap a Szegedi Tudományegyetemen: kolozsvári gyökereire, Klebelsberg Kunóra is emlékezett a szenátus ünnepi ülésén. A Tisza-parti universitas a József Attila Tanulmányi és Információs Központban tartotta az egyetem napi rendezvényt. A hagyományokhoz híven most is számos kitüntető címet és elismerést adtak át.
Interjú a rektorral a lap alján!
„Mert lehet egy nemzetet szegénnyé, koldussá tenni, de ha a nemzetben lakozó szellemi és erkölcsi erőket megtartani és gyarapítani is képesek vagyunk, akkor a nemzet nincs elveszve, és mindent vissza lehet szerezni.” – Klebelsberg Kunó hitvallása ez, egyben egy hosszú időre szóló recept arra vonatkozóan, hogy mit lehet tenni akkor, amikor egy ország, nemzet nehézségekkel küszködik. Az európai nemzetek és Magyarország ma ilyen helyzetben van. Ez volt az a filozófia, amely mentén Klebelsberg a Szegedi Tudományegyetem működését nemcsak lehetővé tette, hanem nemzetközi színvonalúvá emelte. Ezt ünnepeljük az Egyetem Napján – jelentette ki Szabó Gábor rektor. Azért kell erről az örökségről beszélni, mert nem egyformán gondolkodunk: akad, aki vitatja, hogy a felsőoktatás a nemzet koronaékszere.
A Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmából a rektor bejelentette: ezentúl Klebelsberg Kunó nevét viseli az egyetemi könyvtár. Az SZTE régi adósságát törlesztette ezzel az egykori legendás kultuszminiszterrel szemben.
–Receptet ad számunkra Klebelsberg azzal is, hogy már a 20-as megfogalmazta: „azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik területi kutatás, és főiskolájuk is csak arra szorítkozik, hogy az idegen népek által felkutatott igazságokat továbbterjesszék, nagy nemzeteknek nem nevezhetők. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik” – idézte ismét Klebelsberg Kunót Szabó Gábor. Az akadémikus ezt a gondolatot szeretné a szegedi egyetem hitvallásának tekinteni, és szerinte ebben az irányban kellene továbbvinni az ország sorsát.
Az ünnepségen Bazsa György professzor, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke átadta a Szegedi Tudományegyetem 2011. évi sikeres akkreditációját igazoló oklevelet. Köszöntőjében elmondta: a Szegedi Tudományegyetem tudatos és öntudatos intézmény, egyszerre klasszikus és korszerű.
Az Egyetem napján számos kitüntetést adtak át.
„Gyűrűs doktor lett”: kitűnő tanulmányi eredményéért Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéses doktori címben részesült Schirm Anita nyelvész.
Az ünnepségen Doctor Honoris Causa kitüntető címet vehetett át négy olyan professzor, akivel munkakapcsolatban állnak szegedi kutatók. Így Philip Adey, a londoni King’s College Neveléstudományi Tanszékének emeritus professzora, akinek kutatásai bebizonyították, hogy a természettudományok tanulása szignifikáns és hosszantartó hatással van a tanulók intelligenciájára. Detlev W. Belling, a potsdami egyetem Polgári- Munka és szociális jogi tanszék vezetője, aki a szegedi német jogi képzések egyik megújítója. Ilpo Huhtaniemi, az Imperial College of London Reproduktív Biológia Tanszék professzora, az andrológia és a reprodukciós endokrinológia nemzetközi szinten kiemelkedő egyénisége. Andrew Todd-Pokropek a londoni University College emeritus professzora, akinek szerepe volt abban, hogy 1999-ben a József Attila Tudományegyetem rendezhette meg az IPMI-t, az orvosi képfeldolgozás egyik legrangosabb konferenciáját.
Senator Honoris Causa kitüntető címben részesült: Urpo Kalevi Kivikari, a turkui egyetem professzora, akinek kimagasló tudományos munkássága középpontjában a nemzetközi gazdasági kapcsolatok állnak, és1989-től Magyarország tiszteletbeli konzulja; Hartmu Zinsert, a berlini Freie Universität Vallástudományi Tanszék professzora.
Az egyetemen végzett oktatási és kutatás eredményeiért Pro Universitate díjjal ismerték el Csirik János, Jakab Éva, Nagypál István, Ötvös Péter, Szabó Gábor, Szemere György eddigi munkásságát.
A Klebelsberg Kunó-díjjal járó emlékérmet és díszoklevelet vehette át: Jancsó Gábor, Nagy Ferenc, Totik Vilmos. Klebelsberg Kunó-díj emeritus fokozatában részesült Boda Domokos.
Az ünnepségen vehette át egyetemi magántanári kinevezését Dr. Bényiné Dr. Farkas Mária.
Kristó Gyula díjban részesült C. Tóth Norbert, Kis Péter.
Szabó Gábor: „Szegeden nemcsak fényt talál, hanem tudást is”.
Többszörös ünnepe november 11. a Szegedi Tudományegyetemnek. Az Egyetem Napján ünnepről és hétköznapokról, múltról és jövőről kérdeztük Szabó Gábor akadémikust, a Szegedi Tudományegyetem rektorát.
- November 11. miért ünnep a Szegedi Tudományegyetemen?
- A szegedi universitas történetének gyökerei messzire nyúlnak. Az intézmény törzsére pillantva elmondhatjuk: a kolozsvári egyetem szegedi befogadásának 90 évvel ezelőtti aktusára emlékező esztendőben is élnek körünkben olyan kollégák, akik részben azoktól a professzoroktól tanultak, akik 1921-ben elkezdték itt az oktatást. Tehát a kolozsvári múlt közvetlen örökségünk. Az 1940-ben újraalapított egyetemre utal, hogy idén külön is megemlékezünk Klebelsberg Kunóról. Mert kultuszminiszterként nemcsak helyet adott egy intézménynek, hanem jóval többet tett ennél – például a Dóm téri épületek felhúzásának segítésével, Szent-Györgyi Albert ide csábításával. Így maradhatott meg a szegedi egyetem Klebelsberg halálát követően akkor is, amikor kultuszminiszter utódai között akadt, aki megkérdőjelezte létjogosultságát. Így aztán november 11. számomra a Kolozsvárról átköltözött egyetem és Klebelsberg Kunó szellemiségének a kombinációját fejezi ki. Ezért fontos, hogy idén végre úgy állítunk emléket Klebelsberg Kunónak, hogy róla nevezzük el az Egyetemi Könyvtárat. Ez már az a szellemiség, ami közvetlen örökösének vallhatjuk magunkat.
- Az integrációval megszületett szegedi universitas tette saját jeles napjává november 11. napját. Befejeződött az integráció?
- Szegeden sikertörténet, mert ésszerű lépés volt az egy városban működő különböző felsőoktatási intézmények integrálása. Ám az ebben rejlő lehetőségeket nem használjuk ki teljes mértékben. Az integráció elmélyítése a következő lépés. Mert a karok közti együttműködés erősítése, a tudományos és oktatási kooperáció rejtett tartalékunk. Bizonyítja ezt a tudomány fejlődése: napjainkban a klasszikus diszciplínák határterületein születnek a legérdekesebb eredmények. Ezért az az intézmény lehet sikeres, amely képes hangsúlyozni interdiszciplinaritását. A szegedi egyetem ilyen. Így aztán a felsőoktatási intézmények széttagoltságának időszakához képest, jelen formájában sokkal alkalmasabb a világszinten folyó tudományos versenyre.
- A tudomány globalizáltsága megjelenik a november 11-i ünnepen, amikor olyan kutatók részesülnek díszdoktori címben, akik szegedi tudósokkal állnak szoros munkakapcsolatban, érnek el eredményeket.
- A díszdoktori címmel nemzetközi szinten elismert kollegákat kötünk az egyetemhez.
- Kivételes alkalom, hogy a díjesőből idén a hallgatók, a fiatalok sem maradnak ki.
- Szeretném is, hogy a hallgatók is megjelenjenek a november 11-i ünnepen, mert itt érzékelhetik, miért lehetnek büszkék a Szegedi Tudományegyetemre.
- Márpedig az egyetemre készülők választását befolyásolja, mit mesélnek az intézményről azok, akik itt tanulnak, vagy itt szerezték diplomájukat. Kiket vár a szegedi egyetem?
- Szívesen látunk mindenkit – persze azokon a területeken, amelyeken van képzésünk. De néhány képzési területetet leszámítva igen színes a szakkínálata 12 karú egyetemünknek. Világhírű oktatási műhelyekkel, élhető várossal, a hallgatók számára is érdekes programokkal, az áthallgatás lehetőségével…
- … És megújult épületekkel. Az egyetem napi ünnep előtt adták át a mérnöki kar új épületét, hamarosan a végéhez ér a Dóm téri renoválás.
- Jelentősen javítják az egyetemi infrastruktúra állapotát, felszereltségét az utóbbi évek beruházásai. A pályázati források irányultsága miatt előtérbe kerültek a természettudományokhoz, műszaki képzéshez kötődő épületek. De például a pedagógusképző karon megvalósult tudástárral is gazdagodott az egyetem. Ráadásul ezek az új intelligens épületek a fenntarthatóságot szem előtt tartva készültek. E szempontból fontos, bár nem látványos a napelemes projekt, amelynek eredményeként az ország legnagyobb napelem parkja kerül épületeinkre. A Tanulmányi és Információs Központ népszerű zöld akciói is azt mutatják, hogy az egyetem nem bort iszik, miközben vizet prédikál: vagyis a fenntarthatóságot szem előtt tartva úgy működik, hogy az unokáink unokái számára is élhető maradjon a környezet.
- Lezárult egy pályázati sorozat. Milyen tervek várnak megvalósításra?
- Például a kutatóegyetemi pályázat során kialakuló műhelyek megerősítése.
- Így kapcsolódik az SZTE a helyi gazdasághoz?
- Szellemi és gazdasági szempontból is regionális központ az egyetem. Tudatosan haladunk abba az irányba, hogy együttműködési megállapodásokat aláírva fonjuk szorosra a kapcsolatot a környékbeli városokkal, a határon túli területekkel. Az egyetemnek a gazdaságfejlesztésben is vállalnia kell küldetését. Ez azt jelenti, hogy az ide csábítható, munkahelyteremtő beruházások szempontjából Szeged fő vonzereje: az egyetem.
- Példázza ezt az ELI ide telepítése. Hogyan kell elképzelnünk, milyen lesz az ELI és az egyetem viszonya?
- Legégetőbb feladatunk a szakemberképzés. Mert a fotonika területén máris érzékelhető a szakemberhiány. A három helyszínen csaknem 800 millió eurós beruházás európai szinten mobilizálja a fotonika ipart, így óriási lesz a szakember igény. Az épületek elkészülte után az ELI berendezésével, működésével kapcsolatosan számos részletkérdés vár még tisztázásra – az egyetem segítségével. Ugyanakkor az ELI a lézer széles felhasználási lehetőségeit kínálja majd az élő tudományoktól kezdve, az anyagtudományokon át, a nanotudományokig. Ezért olyan szakemberekre lesz szükség, akik össze tudják kötni a lehetséges felhasználókat a kísérletet végzőkkel, a lézerfizikával. E híd megteremtése a szegedi egyetem küldetése. Ezért az ELI szlogenjének ajánlom: „Szegeden nemcsak fényt talál, hanem tudást is”.
- Miközben a regionális gazdaságfejlesztés kulcsszereplőjévé válik az egyetem, együttműködik a város önkormányzatával is. Ebbe beletartozik a nemzetközi kapcsolatháló fejlesztése is?
- A kutatóegyetemi léthez hozzátartozik a külföldi hallgatók, professzorok fogadása, a nemzetközi kapcsolatháló. Ezt a célt szolgálta a város vezetőivel közös kínai látogatás. Ennek egyik eredménye a sanghaji Idegen Nyelvek Egyetemével alakuló kapcsolat, amelynek célja, hogy Szegeden Konfuciusz Intézetet szeretnénk meghonosítani. Ez a kínai befektetők megjelenését ösztönözheti. Három további intézménnyel, a Sanghaji Jogi és Közigazgatási Egyetemmel, valamint – főképp az élőtudományok területén – a Fudan Egyezemmel, és a Jiao Tong Egyetemmel – ez intézmény készíti az úgynevezett sanghaji toplistát – formálódik együttműködés. Remélem, hogy az SZTE oktatási, tudományos kapcsolatai katalizátorai lesznek a későbbi gazdasági együttműködésnek!
