Lehet hogy a tárcavezetés még további finomítást szeretne a szövegen, vagy más szempontok vezérlik, hogy még nem bocsátotta társadalmi vitára a tervezetet.
„Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság” – a Vidéki Térségek Európai Chartájából vett mottóval indítja a VM a stratégiát, amelynek előszavában Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter leszögezi: „nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni”.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) politikai vezetésének bólintására vár a tárcánál elkészült, és az agromonitor.hu birtokába került 90 oldalas Nemzeti Vidékstratégia, amely egyelőre még mindig a munkaanyag jelzőt viseli.
A stratégia az Európai Unió (EU) Európa 2020 stratégiájához, valamint a 2014-2020 közötti unós programfinanszírozási időtávjához illeszkedve azt a célt tűzi ki, hogy 2020-ra a vidék társadalmi és gazdasági folyamataiban, illetve a vidéki élet minőségében látható és a helyiek számára is érezhető javulás következzen be, az ennek alapjait biztosító egészséges természeti rendszerek megőrzése mellett. Ehhez a „foglalkoztatás növekedése, a kis- és közepes méretű gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő kiegyensúlyozott és sokszínű mezőgazdaság, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok megerősödése, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, demográfiai mutatóinak javulása és a megőrzött biológiai sokféleség” lehetnek az eszközök.
A tervezetben több nemzeti stratégiai programot leír a VM. Ezek közül a föld- és birtokpolitikai programban leszögezi, hogy a cél a termőföld nemzeti hatáskörben tartása, és az, hogy a föld a gazdálkodó családok kezében maradjon. Ehhez kulcsszerepet szán a tárca a birtokrendezésről-, valamint a mezőgazdasági üzemszabályozásról szóló törvényeknek. A birtokrendezés céljaként a jelenleg szétaprózódott kisméretű parcellák összevonását jelöli meg, méghozzá úgy, hogy mind a művelés, mind a tulajdonlás szempontjából életképes birtoktestek alakuljanak ki. Az üzemszabályozási programmal pedig elő kívánják segíteni „a kis-, közepes -, és nagygazdaságok, az egyéni- és társas gazdaságok egymással szimbiózisban élő rendszerét”. Azt ugyanakkor még a stratégia tervezetében kérdésként teszi fel a tárca, hogy egységes, vagy pedig az egyéni és a társas gazdaságokra vonatkozóan külön-külön jogszabályok készüljenek-e.
Ahogyan a VM eddigi működésében, úgy a stratégiában programszinten is kiemelt szerepet kapnak a helyi élelmiszer-feldolgozás és -értékesítés, a hungarikumok, valamint az élelmiszerlánc ellenőrzése. Kidolgozza a tárca a tudatos vásárló és fogyasztó programot, amely szerint az óvodai, valamint az alap és középfokú iskolai képzésbe be kell illeszteni a legfontosabb fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai, ételkészítési ismeretek oktatását, illetve tudatosítani kell, hogy a magyar termékek vásárlásával magyar munkahelyeket védenek meg. Gyors intézkedéseket ígér a program az állattenyésztés fejlesztésére, és megismétli a már az előző agrárvezetés által is sokszor emlegetett óhajt, amely szerint „helyre kell állítani a növénytermesztés, kertészet és állattenyésztés 50-50 százalékos egészséges arányát”.
