Szent-Györgyi Albert Nobel-díjának 75. évfordulója alkalmából rendez nemzetközi konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara március 22. és 25. között.
A kutatóegyetemi projekthez kapcsolódó Szent-Györgyi Konferenciára kilenc Nobel-díjas tudós és csaknem ezer külföldi kutató érkezik - jelentették be a március 5-ei sajtótájékoztatón. A rendezvény 80-100 millió forintból valósul meg, melynek 50 százalékát a TÁMOP, a fennmaradó részt pedig Szeged és a magánszektor különböző szereplői biztosítják. Eddig 29 országból regisztráltak a konferenciára.
A négy napig tartó programsorozat szekcióülései az SZTE-n kutatott témák köré szerveződnek. A konferencián hat szakterület legújabb tudományos eredményeit négy különböző - Szent-Györgyi Albert személyéhez is köthető - helyszínen mutatják be. A kardiológia, a gasztroenterológia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, valamint a tuberkulózis témájában szervezett szekció- és a plenáris üléseken csaknem ezer nemzetközi rangú kutató - köztük a 9 Nobel-díjas - lesz jelen.
A Nobel-díjas tudósok közül Andrew W. Schally 1977-ben, BertSakmann 1991-ben, Eric Wieschaus 1995-ben, Peter C. Doherty 1996-ban, Tim Hunt 2001-ben orvosi és élettani Nobel-díjat kapott, Ada E. Yonath 2009-ben, Aaron Ciechanover 2004-ben, John E. Walker 1997-ben, Robert Huber pedig 1988-ban kémiai Nobel-díjat vehetett át.
Dr. Vécsei László, a SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja, a konferencia elnöke Szent-Györgyi Albert munkásságáról, jelentőségéről beszélt a tájékoztatón. Kiemelte, hogy Szent-Györgyi Albert 1937-ben, éppen 75 éve kapta meg a tudomány talán legrangosabb elismerését, a Nobel-díjat, melynek emlékére rendezik meg a márciusi konferenciát. "Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen magyar kutató, aki tudományos munkájának döntő részét Magyarországon végezte, amelyért kiérdemelte a kitüntetést" - hangsúlyozta a dékán. Dr. Vécsei László Szent-Györgyi munkáját ismertetve elmondta: a tudós különösképpen a C-vitamin szerkezetének tisztázása és az izomműködés terén végzett úttörő kutatásai elismeréseként érdemelte ki a díját. "Szent-Györgyi az említettek mellett kvantummechanikával is foglalkozott, mellyel az élet lényegét igyekezett összekapcsolni. Ez a nézet az elmúlt években a neurológiában is előtérbe került, mely nagy hatással volt az idegtudomány fejlődésére" - mondta dr. Vécsei László. A dékán hozzátette: a szegedi egyetemre nézve is jelentős Szent-Györgyi hatása, hiszen a kar vegyészei "Szent-Györgyi szellemi unokáinak tekinthetők".
A konferencia volumenét tekintve a kutatóegyetemi projekt zárókonferenciájának is tekinthető: a plenáris előadások voltaképpen életmű-összefoglalások, míg a szekcióüléseken számos új eredményt is ismertetnek a kutatók. A dékán szerint a konferenciának komoly hatása lesz a kutatóegyetemi programra, valamint az egész egyetem tudományos teljesítményére, hiszen a rendezvény lehetővé teszi új kapcsolatok kiépítését és a meglévők bővítését. A dékán hozzátette: várhatón tovább nő az SZTE, főként az orvosi kar presztízse, és a városnak is komoly előnye származik a konferencia megrendezéséből, hiszen habár Szeged eddig is rajta volt, az esemény után még inkább rákerül a tudomány térképére.
Nemzetközi kapcsolatépítésre ad lehetőséget a konferencia.
A konferencia szervezői a kiváló kutató mellett egykori rektorukra is emlékeznek: az 1941-es tanévben Szent-Györgyi Albert állt a Szegedi Tudományegyetem élén.
Dr. Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese hangsúlyozta: a konferencia a város számára kiemelkedő tudományos és szociális esemény. A Szegedre látogató kilenc Nobel-díjas tudós és a csaknem ezer külföldi kutató plenáris előadásokon
saját kutatásaikat ismertetik a meghívott neves előadók. Az eseményen a tudományos eszmecserére, a kapcsolatépítésre is lehetőség nyílik - emelte ki a konferencia előnyeit a rektorhelyettes. A kutatóegyetemi projekt keretein belül alakult kutatócsoportok így lehetőséget kaphatnak arra, hogy a világ legjobb laboratóriumaival működjenek együtt. A külföldi kutatókról elmondta: többségében egyetemi kutatóközpontokban dolgoznak, de természetesen akadnak olyanok is, akik egy-egy ipari szereplőnél vagy alapítványnál végeznek kutatásokat. Kiemelte: a konferencián főként alapkutatásokról esik majd szó.
Nem a legmegfelelőbb célokra fordítják a kutatási forrásokat?
Dr. Varró András elmondta: a szegedi egyetem kutatási tevékenysége kitűnő minőségnek örvend. A jelenlegi helyezettel kapcsolatban viszont megjegyezte: nem fenntartható, hogy az egyetemektől az állam kevesebb forrásból várja el ugyanazt vagy magasabb teljesítményt. Éppen ezért véleménye szerint hosszú távú kutatási tervet kellene összeállítani országos szinten. A kutatás akadályaként említette továbbá, hogy a különböző pályázatokon nyerhető összegeket nem arra fordíthatják, amire valójában kellene. Például olyan konferencián kell részt venniük a kutatóknak, melyek ugyan a pályázat beadásakor csábítóak voltak, a forrás elköltésekor már kevésbé azok. Úgy véli, a hasonló rugalmatlanság, vagy a jelenlegi közbeszerzési törvény mind abba a sorba tartozik, mely megakadályozza, hogy a forrásokat száz százalékban a kutatásokra fordíthassák.
Kiemelkedik viszont a pályázati források közül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), melyet a Magyar Tudományos Akadémia szervez, és mely csaknem száz százalékban fordítható valóban hasznos célokra - tartja dr. Varró andrás. Hozzátette: itthon rövid távú törekvések vezérlik a kutatás-fejlesztést irányító politikát, melynek eredménye, hogy az arra fordítható összeg a GDP egy százaléka körül mozog, miközben hosszabb távú stratégiát kellene megalkotni, és egyes területekre koncentrálni a forrásokat, mint ahogy azt például Dél-Korea is tette korábban.
Egy éve dolgoznak a konferencián
A konferencia előadóinak jó része szegedi professzorok közül kerül ki, de több neves hazai és nemzetközi egyetemről érkeznek résztvevők - mondta el dr. Kemény Lajos, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese. Hozzátette: a konferencia megvalósítását az uniós kutatóegyetemi projekt segítette. A rendezvényt kiemelten támogatta egy gyógyszercég, illetve néhány napja döntött arról Szeged városa, hogy szintén jelentős összeggel finanszírozza a projektet.
Dr. Hegyi Péter, a konferencia főtitkára az esemény szervezésével kapcsolatban elmondta: körülbelül egy éve kezdték el a tudományos program összeállítását, mely május-júniusra fejeződött be, ezt követően pedig a szociális programokat készítették elő. Összesen húsz Nobel-díjast kerestek meg, akik közül végül kilencen fogadták el a felkérést. A főtitkár kiemelte: a fiatalok Nobel-díjas tudósokkal találkozhatnak, előtérbe hozva a tudományt az új generációk számára. A konferencia 80-100 millió forintból valósul meg, a szükséges összeget 50-50 százalékban biztosította az említett uniós projekt és a további támogatók: a város és a magánszféra különböző szereplői.
Eddig 29 országból regisztráltak
Az egyetemen csaknem nyolcvanan - negyvenen az intézmény tudósi köréből kerültek ki - vállaltak szervezési feladatokat. Mellettük az utóbbi pár hónapban hallgatók is kivették részüket a munkából.
Összesen kétszáz kutató, köztük kilenc Nobel-díjas érkezik a konferenciára. A többiek olyan jelentős szakemberek, akik a későbbiekben, néhány év múlva esélyesek az elismerésre - jelezte a konferencia jelentőségét dr. Hegyi Péter. A regisztráció során eddig 29 országból jelezték részvételi szándékukat, az államokból összesen négyszáznál is többen jelentettek be előadásigényt, melyet referátum vagy poszter formájában valósíthatnak meg. Eddig egyébként 776 látogató regisztrált az eseményre.
Kulturális programok kísérik a tudományosokat
Dr. Pál József, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese kiemelte: a márciusi rendezvényhez hasonló esemény eddig még nem volt Magyarországon. Az egész várost megmozgató, nagyszabású konferencia kiegészítő rendezvényeként egyrészt a tudósokat próbálják meg a szegediekhez, a magyar lakossághoz közelebb hozni, illetve igyekeznek alkalmat biztosítani a szakma szélesebb körű megismeréséhez. A különböző fórumokon a Nobel-díjasokon kívül 3-4. osztályos középiskolások is részt vesznek: összesen 27 szegedi és dél-magyarországi gimnázium tanulói mutatják be a Nobel-díjas vendégeket. Emellett elültetik a tudományok fáját, egy kocsányos tölgyet, valamint a konferenciát megörökítendő emléktáblát helyeznek el. Másrészt számos kulturális és gasztronómiai különlegességgel készülnek a szervezők: Varnus Xavér orgonakoncertje, Szentpéteri Csilla zongoraestje, valamint a Magyar Állami Népi Együttes zenekara, a Duna Művészegyüttes, a Szeged Táncegyüttes és Sebestyén Márta közös produkciója gondoskodik a Szegeden tartózkodó vendégek színvonalas szórakoztatásáról.
