Konszenzus alakult ki abban, hogy a hazai középfokú vizsgákon elvárt nyelvtudással egy felsőfokú végzettséget megszerző szakembernek rendelkeznie kell.
Egy felsőfokú végzettséget megszerző szakembernek rendelkeznie kell a hazai középfokú vizsgákon elvárt nyelvtudással - számolt be a felsőoktatás és a munkaerőpiac résztvevői között kialakult konszenzusról Rozgonyi Zoltán nyelvoktatási szakember. Az intézmények egy része nem tervezi, hogy engedménnyel él a hallgatói felé, mások viszont belső tanfolyamokat és nyelvi vizsgát hoznának létre. A nyelvvizsgaközpontok nem számítanak a jelentkezők számának csökkenésére, hiszen az amnesztiáról szóló rendelet csak a végzés után három évvel léphet életbe: így nem tesz senkit érdekeltté abban, hogy ne próbáljon oklevelet szerezni.
A felsőoktatási intézményeknek nem szabad az új nyelvvizsgaszabályokat úgy értelmezniük, hogy amnesztiában részesülhetnek a vizsgával nem rendelkező, és emiatt oklevelet nem szerző hallgatók a követelmények alól - vallja a Magyar Rektori Konferencia (MRK), mely ajánlását március végén fogalmazta meg a nyelvvizsga-amnesztiát lehetővé tevő szabályozással kapcsolatban. Az MRK az alapképzésben és a klasszikus főiskolai képzésben külön nyelvvizsga-lehetőséget szervezne a közös európai referenciakeret ajánlásai, előírásai alapján - mondta el Bódis József, a testület elnöke.
Állítása szerint ez azt jelentené, hogy a középszint alá "nem lehet menni", és ahhoz, hogy a hallgatók ezt teljesíteni tudják, szükség van tanfolyamok szervezésére. Bódis József azt mondta, elképzelhető, hogy szükség lesz törvénymódosításra is, mert a tanfolyamokhoz a diákhitel akkor vehető igénybe, ha valakinek hallgatói jogviszonya van, és ezen hallgatók felkészítése részképzés keretében történhetne meg.
A felsőoktatási intézmények közül többen tervezték belső képzések indítását.
Az MRK-hoz több egyetemi oktató és nyelvvizsgáztatási szakember fordult februárban, akik nyílt levelükben arra hívták fel a figyelmet, hogy az intézményi belső vizsgáztatás során is ragaszkodni kell a közös európai nyelvi szintrendszer standardjaihoz. Rozgonyi Zoltán nyelvoktatási szakértő, a nyílt levél kezdeményezője hangsúlyozta: konszenzus alakult ki abban, hogy a hazai középfokú vizsgákon elvárt nyelvtudással egy felsőfokú végzettséget megszerző szakembernek rendelkeznie kell.
"Az, hogy az akkreditált nyelvvizsgáztatás rendszere elkülönült a felsőoktatástól, egyszerűen tévképzet. Az országban működő nyelvvizsga-központok nyolcvan százaléka ugyanis egyetemek keretein belül működik, amelyekben rendelkezésre áll a szükséges szakértelem" - fejti ki a Rozgonyi Zoltán.
"Az egyetemek döntő többsége tisztában van a helyzet ellentmondásosságával, hogy ha valóban össze nem hasonlítható szintű és követelményű belső vizsgáknak adnak szabad utat egyes szakokon, akkor azzal saját oklevelüket értékelik le" – magyarázza a szakember. A nyelvoktatási szakértő úgy véli, hogy az egyetemek volt hallgatóinak kínált felkészítő tanfolyamok valóban komoly segítséget jelenthetnek. A külső ellenőrzés és akkreditáció hiányában nem ellenőrizhető szintű házi vizsgák költséges kifejlesztésének azonban nehéz felmérni az értelmét, ha a követelmény szintjéből valóban nem kívánnak engedni.
A vizsgaközpontoknál jellemzően inkább az adott évben végzők jelennek meg vizsgázóként, azok száma, akik újra és újra visszatérnek, alacsony. "A másik fontos tény, hogy az amnesztia csupán egy vészkijárat, ami azon igyekszik segíteni, hogy a hallgatók ne maradjanak évtizedekre diploma nélkül. Érdekeltté azonban senkit nem tesz abban, hogy ne is próbálkozzon a nyelvvizsgával, hiszen ki szeretné három éven keresztül a dékáni hivatal fiókjában pihentetni a diplomáját" - mondja a szakember.
