A vásárhelyi származású Eifert János újabb fotós kalandját osztja meg olvasónkkal. Fotói az ujgurok életét mutatja be.
Fotók: Eifert János és Olasz Ági
Különös találkozó zajlott a Nógrád megyei Szalmatercs község közösségi házában, október 15-én. Távolról érkezett vendégek vettek részt Eifert János fotóművész kiállításának megnyitóján. A népviseletbe öltözött ujgurok anyanyelvükön köszöntötték Eifert Jánost, s hallgatták meg élményeit hazájukról és tekintették meg az ujgurok életéről szóló fotókiállításának anyagát.
A művész egy nemzetközi fotós csapat tagjaként, a Kínai Fotográfusok Társasága meghívására járt Kínában, az ujgurok földjén. A Taklamakán sivatag, Kashgar, és a Tarim-medence izgalmas vidékére ritkán jut el magyar fényképész.
Eifert János rövid tárlatvezetésre invitálta a megnyitón megjelent vendégeket és a képeihez kapcsolódóan elmondta: „Az ujgurok Nyugat-Kínában, a hatalmas kiterjedésű Hszincsiang (Xinjiang) tartományban élnek, az ősi Selyemút mentén, ahol Európa, Ázsia és Oroszország találkozik. Névleg autonómiában. Hatezer éve. Őseik között a hunokat is számon tartják. A sámánizmust gyakorolták. És hogy még jobban bosszantsanak egyes tudósokat, mentéjükön még a tulipán is fellelhető. Egyik kedvenc ételük a dapandzsi, amelyet ha valaki megkóstol, soha nem felejti el. Egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikáscsirke között. Tartozékai: a csirke, hagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, a bogyiszlóihoz hasonló erős paprika, krumpli, római kömény, őrölt szecsuáni bors, olaj, szójaszósz és – igen – sör, noha a legtöbb ujgur muzulmán. Az ujgurok hazájukat Kelet-Turkesztánnak nevezik. Nyelvük a türk nyelvcsaládhoz tartozik. A vendégszerető, családközpontú nép kultúrája tele van zenével, tánccal. Hagyományszeretetük közmondásos.
Ma mintegy húszmillió ujgur él világszerte. Ebből mintegy 8 millióan maradtak még hazájukban. A kínaiak mindent megtettek és megtesznek a terület erőszakos asszimilációjáért.
Az ujgurok egyik ága korábbi birodalmuk szétbomlása után 840-ben Kelet-Turkesztánban telepedtek le, ez a terület a híres Selyemút révén már az ókorban is fontos kereskedelmi csomópont volt. Az ujgurok több vallást is gyakoroltak. Eleinte buddhisták voltak, ezt igazolják a máig fennmaradt buddhista templomok és kolostorok. A 10 században főleg török hatásra felvették az iszlám hitet. Kínai források szerint az ujgurok már ebben az időszakban is híres gyógyítók voltak, az akupunktúrát is ők fedezték fel. Jártasak voltak az építészetben, a művészetekben és a zenében. Magas szintű volt írásbeliségük Még a legegyszerűbb foglalkozású ember is tudott írni és olvasni. Az ujgurok már évszázadokkal Gutenberg előtt ismerték a könyvnyomtatást.
A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert törzsszövetségnek. Ezt a helyiek is igazolják, az ujgur falu lakói egymás után sorolják az általunk is ismert szavakat.”
A diaporámás előadás után az ujgur vendégek adtak zenés műsort. Eifert János elmondta, hogy sok hasonlóságot fedezett fel a magyarok és az ujgurok szokásai, öltözködései, ételei között. Mintha otthon lett volna, úgy érezte magát náluk. A kiállítás képei közt szerepel például egy hímzett női csizma. Mintha palócok, vagy matyó asszonyok hímezték volna… Egy anya, épp ugyanúgy tartja kicsiny gyermekét karjaiban, ahogyan itt nálunk szokás. A dalok is, amelyek elhangoztak, egy rokon nép igaz dalai voltak. Az Ujgur Autonóm Terület Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya. Nevének eredeti jelentése: új határvidék. Az ujgurokkal való rokonságot Dr. Horkovics-Kováts Péter fejtegette a rendezvényen: „A nomád népek közül egyedül a magyarokat tekintik rokonaiknak. Az ujgurok eredetileg Mongóliában éltek, elődeik tagjai lehettek a hunok által ismert törzsszövetségnek.”
Az ujgurok – amikor épp nem zenéltek – a közösségi ház konyhájában népi ételüket főzték. Mit is? Rizses húst. Csak éppen nem csirkével, vagy sertéshússal, hanem marhával.
