Láthatóan nem tolongtak a falmászás sportjának gyakorlati kipróbálására. A vállalkozó szelleműek közül is az egyik kislány éppen ottjártunkor azt taglalta a magasból, hogy hogyan nem szeretne leesni. Persze erről szó nincs hiszen az edző magabiztosságot sugárzóan tartotta a biztonsági kötelet.
A hódmezővásárhelyi Városi Stadionban az idén másodszor rendezett Nagy Sportágválasztó 35 sportja közül nem a falmászás volt az egyetlen extrémnek számító. Volt ismét BMX-cross, amelynek Vásárhelyen is sokan hódolnak. Igaz, a látszat ellenére nem olcsó sport, hiszen kint a stadionban is láthattunk 300 ezret érő csodabringát. Végignézve a Sportágválasztót, csak elvétve találni olyan sportot, 
amelynek ne lenne felszerelés igénye. Leszámítva persze az úszást, ahol csak egy jó kis nadrág, női úszóruha kell, ám mint azt Kovács Zsolt a Hód Úszó Sportegyesület sajtósa az egyesület sátránál a Vásárhelyi Híreknek elmondta, a dolog nem ér véget az úszócuccok beszerzésénél, hiszen a nevezések és a rendezvényekre utazás és a megannyi járulékos költség miatt nagyon kellenek a szponzorok és a szülők áldozatos hozzájárulásai. Tegyük hozzá, a szinte állandó országos jó eredmények- legutóbb, a múlt hét végi gyopárosfürdői Nagy Sándor Versenyről elhozott kupa – hiába beszédesek, a sportág Vásárhelyen is a folyamatos létfenntartással küszködik.
Erről beszélt 
Vári Dénes edző is, aki a triatlont népszerűsítette. Igaz, Vásárhelyen a sajtó révén jól ismertek az eredményeik, hiszen hírportálunk is rendszeresen beszámol országos sikereikről. A sportszakember elmondása szerint, nekik is nagyon meg kell nézniük minden forint helyét, ami a Hód Triatlonos tehetségeik verseny nevezési lehetőségeit is befolyásolja. Pedig a duatlont, triatlont éppen az összetettsége miatt az egyik legtöbb önfegyelmet, kitartást igénylő testet, lelket építő sportágnak tartják. Ahogy Vári Dénes elmondta, nem elég hogy néha 17 fokos tóba kell beszaladni, hanem például még a levetett cipőt is pontosan a szabályzatnak megfelelően kell elhelyezni, miután a depóban megtalálta a sajátját a több tíz, néha akár száz kerékpár között.
Na persze például mennyivel könnyebb helyzetben vannak a stadionba is kitelepült jógások, akiknél egy kis szőnyeg leterítése, az illatosító gyertya „beélesítése” után jöhetnek légzési gyakorlatok és a testi és a
szellemi erők ébresztgetése. Ennél már csak - szintén a Nagy Sportágválasztó visszatérőjeként- a sporthorgászat igényel kevesebb mozgást. Persze az érdeklődő gyerekek hallhatták, milyen fárasztó lehet egy méretes ponty fárasztása. Természetesen egy sporthorgász emellett lehet akár jó táncos is, mint arra a Promenád Táncsport Egyesület sátránál is volt példa, miközben az alkalmi parkettre invitálták az érdeklődő fiatalokat.
A Nagy Sportágválasztón, most is szokás szerint mindent ki lehetett próbálni, beleértve az aikidót, judót, taekwondót, ju jitsut, kung-fút és az „ázsiai kaland” után jöhetett a fitness és a zumba, na meg a pilates. Ezek után szerettünk volna még tollasozni is. Az ugyan nem volt, de volt helyette speedminton! Mert ugye a „gyorstollaslabdázás” 
angolul csak vagányabban hangzik, nem?!
