2012-ben jelentős jogszabályi változások történnek, melyek többek között érintik a munkaadókat, munkáltatókat, a mezőgazdasági termelőket, az energiaszolgáltatókat, a dohányzókat, a gépkocsival közlekedőket.

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény most lépett hatályba.

A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésére elsején hatályba lépett törvény az eddigieknél átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszert épít ki.

A törvény lehetőséget ad a mezőgazdasági termelők kockázatközösségének létrehozására, amely egységes kárfelelősségi rendszert határoz meg a gazdák számára. A kockázatközösség tagjai kárenyhítési hozzájárulást kötelesek fizetni, ugyanakkor jogosultak kárenyhítő juttatásra. A tagok befizetései mellett a kockázatközösség a központi költségvetésből kaphat támogatást, valamint egyedi kormánydöntés alapján szintén a központi költségvetésből egészülnek ki a kockázatközösség pénzeszközei. A központi költségvetési forrás nagyságát a tárgyév július 15-ig a miniszter részére átadott adatok alapján kell megállapítani. A kockázatközösség tagja legfeljebb 80 százalékos kárenyhítésre jogosult.
A törvény kimondja, hogy a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti események okozta károk kockázatait meg kell osztani a termelők, a szerződött felvásárolók, a biztosítók, a termőföldet bérbe, illetve haszonbérletbe adó és az állam között.

Nem lehet kikapcsolni az energiaszolgáltatásból egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézményeket a fűtési szezon ideje alatt a január elsején hatályba lépett törvénymódosítás szerint.

A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni őket az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.
A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki.

Elsejétől lényegében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás, így nem lehet rágyújtani a munkahelyeken és az éttermekben sem; csak a szabad levegőn, illetve a bejárat előtt szabad dohányozni. Ezzel együtt december 30-án enyhítettek a jogszabályon, így a játékkaszinókban rá lehet majd gyújtani anélkül, hogy dohányzóhelyet jelölnének ki.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának értelmében 2012. január 1-jétől tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben - így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást.

A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

Mint már megírtuk vasárnaptól emelkednek az autópályák úthasználati díjai, és megszűnik a (D1-díjkategóriájú) személyautókra érvényes négynapos e-matrica. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tájékoztatása szerint ugyanakkor a pótdíjfizetés határideje 30 napra nő.

A D1 kategóriában az úthasználati jogosultság havi 4.780, az évi 42.980 forint lesz. A hetijegy a nevével ellentétben valójában 10 napos lesz, ára pedig 2.975 forint.

A személyautóknál a pótdíj 30 napon belül fizetve 14.875, míg azon túl 59.500 forint.

Január elsejével állami fenntartásba, illetve tulajdonba kerülnek egyebek mellett a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők.

Az új önkormányzati törvény (Ötv) alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást, s rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki.
A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.

Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges.

A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás.

A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el.

Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után.

A törvény "megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például a polgármester - meghatározott esetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet.