Az agrárium magyarországi jövője kapcsán fontos kérdés, van-e még varázsa a gazdálkodásnak, földművelésnek a hazai fiatalok számára.
Júliusban számoltunk be arról, hogy városi fiatalokat látott vendégül a vásárhelyi Gilicze Zsolt tanyáján, egy országos kezdeményezés részeként. Budapesti fiatalok ismerkedtek a gazdálkodás fortélyaival. Mindez egy program része, amely fiatalokat csábít vidéki letelepedésre, megelőzendő a gazdatársadalom elöregedését. Eredendően városi jelentkezőknek azonban nem ajánlják a tartós életmódváltást.
Több olyan programot is indított a közelmúltban az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége azzal a céllal, hogy népszerűsítse, megismertesse a fiatalokkal a vidéki életet, a gazdálkodást.
Az agrárium magyarországi jövője kapcsán fontos kérdés, van-e még varázsa a gazdálkodásnak, földművelésnek a hazai fiatalok számára. Nyugaton, így a szomszédos Ausztriában a falusi turizmushoz kapcsolódóan már bebizonyosodott, hogy lehetséges a vidéki élet reneszánszára alapozni egy család megélhetését. A kisebb települések családi vendéglátóhelyein gyakran együtt lehet vajat vagy sajtot készíteni a gazdával, ki lehet próbálni a tehénfejést, aztán a reggeliző asztalnál együtt lehet elfogyasztani a tejet a háziakkal.
Ma már Magyarországon is sok falusi turizmusból élő család enged betekintést ház körüli feladataiba, a városból érkező vendégeket pedig örömmel tölti el, ha részt vehetnek ezen munkákban. A Vidék Kaland Program keretében idén nyáron több tucat urbánus környezetben élő fiatal kóstolhatott bele öt nap erejéig a gazdálkodásba.
A visszajelzések alapján a program résztvevői hasznosnak érezték a részvételt, közösségi portálokon osztották meg ismerőseikkel az élményeiket, képeiket, filmjeiket, így népszerűsítve a vidéki életet.
Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezető elnöke elmondta, bár az eredendően városi fiatalok falusi kalandjai is jól szolgálják az ügyüket, de a gazdálkodás jövője szempontjából elsősorban azokra a fiatalokra a számítanak, akik családjuk révén kötődnek a vidéki élethez. Számukra indították a Második Hullám Programot, amelynek lényege, hogy a kilencvenes évek elején indult gazdák gyerekei, a második generáció visszatér a saját közegébe, elkezd azon a tanyán gazdálkodni, ahol született.
Ők azért fontosak, mert annak, akinek semmi köze a vidéki élethez, nagyon nehéz a semmiből virágzó gazdaságit teremtenie. „Gyakorlatilag lehetetlen, eleve bukásra ítélt történet. Hihetetlen mennyiségű beruházást igényel ez a dolog, komoly tudást” – mondta Mikula Lajos.
Asztalos Miklós budapesti fiatal, a vásárhelyi Gilicze Zsolt tanyáján töltött egy hét után úgy foglalta össze élményeit: „Egy szó mint száz, hétfő este néha átfutott a gondolatainkban, hogy nem biztos megéljük itt a pénteket! De aztán a munkába is jobban beleszoktunk, és nagyon jól éreztük magunkat. Nagyon kedves embereket ismerhettünk meg, akiknek ugyan az életformája nem ilyen kedves (nekünk városban élőknek), de mi lenne velünk nélkülük!”
Az Európai Parlament 2011. január 18-án fogadott el állásfoglalást "A mezőgazdaság elismerése stratégiai ágazatként az élelmezésbiztonság terén" címmel. A dokumentum külön foglalkozik a fiatal gazdák helyzetével, és a generációs kérdés kezelését kiemelt feladatként határozza meg az új közös agrárpolitikához kapcsolódóan. Az állásfoglalás megállapította, hogy az európai mezőgazdasági termelőknek csupán hét százaléka fiatalabb harmincöt évnél, ugyanakkor a következő tíz évben négy és fél millió gazda vonul nyugdíjba.
