Tanulmánykötet jelent meg az 1948–1953 között Békés megye keleti szegletében Sárréti Sasok néven szerveződő nemzeti ellenállási mozgalomról. Csütörtökön délután volt a bemutatója Hódmezővásárhelyen.

A kötet szerzői, Őze Sándorné székkutasi tanárnő és történész fia, Őze Sándor a 2000-s évek elején már feldolgozta szűkebb környezetük, a vásárhelyi puszta lakóinak hősies szembeszegülését a Rákosi-diktatúra terrorjával. A Dél-Alföldi Parasztballada című könyvükben a Fehér Gárda mozgalmat mutatták be.

Az új kötet a kelet-magyarországi ellenállási mozgalom történetét ismerteti meg az olvasókkal. Az országban a Sárrét vidékén élők voltak az elsők, akik a második világháború végén megtapasztalták a szovjet megszállást. Békés megye ezen részén jelentek meg először a Vörös Hadsereg alakulatai, amelyeknek e vidék nem felszabadítandó, hanem megszállandó ellenséges terület volt. Az átvonuló front borzalmai, pusztításai a szabados katonai alakulatoknak a polgári lakossággal szemben elkövetett kegyetlenkedéseivel, rablással, nemi erőszakkal párosultak. A „málenkij robot” embervadászata, a német nevű emberek munkatáborokba hurcolása kezdettől szervezetten történt. A Körösök és a Berettyó vidékén épült ki először a katonai közigazgatás segítségével az „R” gárdák ellenőrzőrendszere, amely a megszállókkal érkező kommunista párt irányításával a társadalmi rend erőszakos megváltoztatására tört.

Mire az ország elérkezett az 1949-es – már nevében is kommunista – hatalomátvételhez, a Sárrét lakossága már túl volt öt, terrorban töltött éven. Az erőszak felnevelte az ellenállást. 1948–1949-től kezdve ott is, akárcsak a Dél-Alföldön és Dunántúlon, kisebb ellenállócsoportok szerveződtek, amelyek nemzetközi fordulathoz kötött csapatmozgásokra vártak. A jugoszláv és a koreai válsággal kapcsolatos hírek táplálták a szervezkedők „vakmerő reményeit”. Az első sárréti szervezkedés Fehér Partizánok néven futott, utána pedig két „alakulat” olvadt össze és egyesült Sárréti Sasok néven.

A könyvbemutató február 21-én volt az Emlékpont Múzeum a kommunizmus évtizedeit bemutató közgyűjtemény időszaki kiállítótermében. A szerzőkkel Vincze Gábor, az Emlékpont történésze beszélgetett.