2011. február 21-én a Szegedi Klinikán meghalt Olasz Sándor, irodalomtörténész, kritikus, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője, a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékének egykori tanszékvezető egyetemi tanára. A Hódmezővásárhelyen született tudós 2010. március 15-én Hódmezővásárhely Megyei Jogú Várostól Pro Urbe kitüntetést kapott.
Olasz Sándor 1949. július 19-én született Hódmezővásárhelyen. Kutatási területe a 20. századi és kortárs magyar irodalom, a prózaelmélet és a határon túli magyar irodalom volt. Az irodalomtudományok kandidátusa címet 1992-ben szerezte meg.
Legjelentősebb művei a Regénymúlt, regényjelen, a Sorskert. Sándor Iván művei, a Mai magyar regények. Poétikai változatok fél évszázad regényirodalmában, A regény metamorfózisa a 20. század első felének irodalmában és Az író öntőformái. Nyugat-európai minták Németh László regényszemléletében voltak.
Olasz Sándor 1949-ben született Hódmezővásárhelyen. A Bethlen Gábor Gimnázium elvégzése után József Attila Tudományegyetem magyar-francia szakán kapott diplomát 1973-ban. Kutatási területeként a 20. századi magyar irodalomtörténet az 1920-as, 30-as évek irodalmát, kortárs irodalmat, határon túli magyar irodalmat, prózaelméletet választotta.
1978-ban doktori címet szerzett, 1992-től az irodalomtudomány kandidátusa, 2000-ben habilitált, 2005-től a MTA Doktora címet szerezte meg irodalom és kultúra tudományok területén.
1973. és 1986. között a Tiszatáj folyóirat munkatársa. 1986-tól először a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán adjunktus, majd 1988-tól József Attila Tudományegyetemen. Folyamatosan tanítva szerzi meg, docensi és egyetemi tanári kinevezését. Tudományos és tanári munkáján túl a Tiszatáj folyóirat sorsát nem csak nyomon követte, hanem alakította azt, hiszen 1989-től először főszerkesztő helyettese, majd 1996-tól főszerkesztője a lapnak.
Tanári tevékenységének sikerességét jelzi, hogy 13 doktorandusza közül négyen megszerezték a doktori fokozatot.
Tudományos közleményeinek száma 383 darab, önállóan 7 szakkönyvet írt, szerzőtársként 29 könyvben írt fejezetet.
Magyar Művészetért Díjat kapott 1990-ben. Harmonikus, személyiségformáló oktató nevelői munkájáért Németh László-díjat vehetett át 1998-ban. 1999-ben Arany János-díjat és a Tiszatáj szerkesztéséért Magyar Örökség-díjat kapott. Széchenyi Professzori Ösztöndíj tulajdonosa 2000. és 2003. között. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete által kiadott Pro Literatura-díjat kapta 2003-ban. Kiemelkedő Irodalmi tevékenységéért 2004-ben a Kulturális Minisztérium József Attila –díjat adományozott számára. Pro Arte Hungarica-díj vehetett át 2005-ben a Tiszatáj szerkesztéséért.
2010. március 15-én Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város ünnepi díszközgyűlésén Pro Urbe kitüntetést kapott
