Az elmúlt két-három évben az érdeklődés jóval nagyobb lett a kifejezetten nevesített képzések, elsősorban a felsőfokú szakképzések iránt. Ezt állapította meg, egy a felsőoktatást elemző tanulmány.
Fotó: VH
Ez a tendencia, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara január 27-én tartott nyílt napján is tapasztalható volt. Például Csikós Beáta a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium végzőseként, a Kar ménesgazda felsőfokú szakképzésre fog jelentkezni. A miértre, egyszerű volt a válasz: mert szülei lovasfarmot üzemeltetnek, amit ő fog tovább vinni.
Dr. Horváth József tudományos dékánhelyettes különösen örömmel veszi az ilyen irányultságú jelentkezőket, mert mint a Vásárhelyi Híreknek elmondta, a felsőfokú szakképzéseik kialakítása, az utóbbi évek igényeinek felmérése és a munkaerőpiaci tendenciák alapján történt.
A hatféle képzés közül egy újdonságnak számító képzés, a gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és feldolgozó technológus is figyelemre méltó, amelyre már a 2010-es indulásakor 25-en nyertek felvételt.
A napokban nyilvánosságra hozott, a Vásárhelyi Hírekben is leközölt keretszámok listájából kiderül, hogy agrárképzésben a tavalyi 1800 helyett 1300 államilag finanszírozott hely van, de a csökkenés ellenére a Mezőgazdasági Kar keretszáma a tavalyi évhez képest nem változott.
A kar két fő képzéséről, a mezőgazdasági- és a vadgazda mérnök képzésről Horváth József elmondta, azt tapasztalják, hogy egyre több hallgatójuk jön a mezőgazdasággal foglalkozó családi környezetből. Ők azok, akik akár magasabb szinten is tovább tudnak vinni egy családi gazdaságot, mert az egyetemi képzéssel, a kapott oklevél mellé, korszerű, hasznosítható tudást kapnak, korszerű technológiai ismereteket, vagy például jártasságot a pályázati lehetőségekben. A dékánhelyettes szavaival egybecseng a makói Székely Ferenc elhatározása, akit a nyílt napon a felvételizés részletei érdekelték, mert az egyetem elvégzése után édesapja mellett szeretne gazdálkodni.
A hódmezővásárhelyi székhelyű intézmény képzési kínálatát bemutató napon, a Dél Alföld legtávolabbi településéről, sőt a Vajdaságból is érkeztek. A dékánhelyettes prognózisa szerint, valószínű idén is a tavalyi évhez hasonlóan alakul a felvételizők száma, amelyet elsősorban a ponthatárok befolyásolhatnak. Az eredményekre, a február 15-i felvételi határidőt követően július 24-ig, a „vonalhúzásig” várni kell.
