A második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára egy újabb megye földárveréseinek körülményeit elemezte. Kíméletlen alapossággal – írja a hvg.
Az árverésen eladott földek majdnem felét Hódmezővásárhelyen és Szentesen vették meg a Csongrád megyében licitre bocsátott 12 ezer hektár területből. Lázár János szülővárosában 3300 hektárt, Farkas Sándor, az agrártárca helyettes államtitkára lakóhelyén pedig 2250 hektárt írt ki az állam árverésre.
Ángyán József professzor, egykori államtitkár mostanra készítette el az állami földárverések Csongrád megyei jelentését, ebből is az derül ki, hogy bár sokan vásároltak, de többnyire kis földrészleteket, így a nagyobb birtoktestek egy kézbe kerültek, nem ritkán úgy, hogy az azonos érdekeltséghez tartozó cégvezetők vásároltak be, illetve azok rokonai.
A publikált jelentésből kiemelve a hódmezővásárhelyi földárveréseket, az elemzés szerint Vásárhelyen volt bőven föld, hiszen a Hód-Mezőgazda kegyvesztetté vált.
A már a bérleti pályázatokon lefogyasztott Hód-Mezőgazda Zrt. területeit szinte az utolsó szálig kiírták árverésre, így volt bőven föld. Itt a kormánypropaganda szerint zömmel a helyiek vásároltak, 93 gazdálkodó vett majd 200 hektárnyi földet. Arról már többször írt a sajtó, hogy Hódmezővásárhelyen Lázár János nagybátyjának a cége, a Gorzsai Mezőgazdasági Zrt. már tarolt a bérletek elnyerésekor is, majd sokat megvásárolt azokból az állami földekből, amelyeket egyébként bérleti pályázatokon már elnyert. A család itt bevetett mindent, elment a licitre Lázár nagybátyjának a lánya, de annak fia is. A család végül 503 hektárral lett gazdagabb, igaz ennek nagyobb részét nem Vásárhelyen vették, hanem például Óföldeákon, ahol viszont egyetlen helyi sem jutott területhez.
Hódmezővásárhelyen majdnem ennyi földet vásárolt a házaspár, amely a Búzahegy Kft.-t üzemelteti, ők egyébként a szomszédos Székkutason is vettek néhány hektárt. Ebben a faluban még az akkori agrárminiszternek, Fazekas Sándornak is szembesülnie kellett egy választási kampányfórumon azzal, hogy a helyiek közül igen kevesen tudtak labdába rúgni az árveréseken. Egy férfi az első sorban felállva kérdezte meg a fórumon részt vevőktől, hogy közülük kinek sikerült földet vennie a liciteken, majd erre senki nem jelentkezett. Fazekas akkor lázasan lapozgatott, majd közölte, hogy az ő dokumentumai szerint 25 helyivel kötött az állam adásvételi szerződést.
Ángyán József kiszámolta jelentésében azt is, hogy a Csongrád megyében Szentes, Hódmezővásárhely és Apátfalva összesen 25 érdekeltségébe került az összes, a megyében árverésre bocsátott terület 54 százaléka, tehát a 12 ezer hektárból 6500 hektár, ebből is a legnagyobb szeletet a jelenleg már a Farkas Sándor köréhez tartozó Pankota Agrár Zrt. tulajdonosai, köztük Farkas testvére hasította ki. Tehát Hódmezővásárhelyen és Szentesen „arattak a földárveréseken, és főként az első vonalbeli politikusok körei jártak jól. A megyei települések közül nyolcban a helyieknek egy darabka föld sem jutott, pedig volt, ahol ezer hektárt vertek dobra.
Ángyán József, a Csongrád megyei árverések összefoglalásával ismét alátámasztotta, hogy a kormány kommunikációja hamis volt akkor, amikor azt állították, hogy főként a kis- és közepes birtokosok jutottak földhöz, azt pedig ismét megcáfolta, hogy helyben lakók vásárolták volna meg a földeket, ráadásul, sok esetben még csak nem is gazdálkodók kötötték meg az adásvételi szerződéseket.
A professzor azt is hangsúlyozta, hogy mivel a területek adásvételi szerződéseit a Nemzeti Földalapkezelő nem hozta egyelőre nyilvánosságra, így az árverések közzétett anyagaiból tudott dolgozni. Ez azért fontos, mert a licitnyertesek akkor köthetik meg a végleges szerződéseket, amikor a Földforgalmi Törvény szerinti kifüggesztés már megtörtént. A kifüggesztés alatt még elővásárlási igényüket jelezhetik a szomszédok, illetve az is, aki ökológiai gazdálkodást folytatna a kifüggesztett területen. Magyarul, teljes képet csak az adásvételi szerződések ismeretében lehetne felvázolni. Az a kép nem biztos, hogy jobb, mint ahogy az most Ángyán József jelentéséből kiderült.
A vásárhelyi földárverések és a földek birtokba kerülésének részleteiről olvahatnak kapcsolódó cikkünkben:
