Százhetven éve, hogy 1848 július 11-én Kossuth Lajos kérésére Pesten az országgyűlés képviselői kétszázezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg és ezzel hivatalosan is létrehozták a nemzet reguláris véderejét, a Honvédséget.
A 170. évforduló alkalmából Hódmezővásárhelyen, a Népművészeti Tájház mellett nagyszabású rendezvénnyel készülnek július 7-én a vásárhelyi és a szegedi hagyományőrző huszárok, valamint a házigazda Bessenyei Ferenc Művelődési Központ.
A helyszínen hétfőn tartott sajtótájékoztatón Szalóki András hagyományőrző huszárőrnagy, a Hagyományőrző Pálffy Huszár Egyesület titkára elmondta: céljuk a honvédség első hetven évének bemutatása. Az események sora a Kossuth téren kezdődik, ahol az egykori kormányzó szobrát és az első világháborús emlékművet is megkoszorúzzák a huszárok, akik a Gazdasági Egyesület Aranykalász Népdalkörének és az Árendás Néptáncegyüttesnek a tagjaival közösen a tájházhoz vonulnak, ahol toborzót tartanak. Itt nemcsak a tánc és az ének kap szerepet, hanem azt a folyamatot is bemutatják, hogyan fogadták fel a honvédeket, vették őket lajstromba és hogyan fizették ki őket.
A nap folyamán a gyerekek lerajzolhatják a huszárokat és a csatákat, készíthetnek fakardot és szüleikkel felkereshetik a régi huszárok és honvédek sátrainak másolatát. Ismertetik a huszárok és a honvédek egyenruháikat és fegyvereiket, a kardokat, pisztolyokat és puskákat, sőt a szegedi hagyományőrző huszárok jóvoltából egy korabeli ágyú rekonstrukciója is látható lesz, miközben látványossággal a honvédek alaki foglalkozása és a huszárok lovas bemutatója szolgál.
S hogy ne csak látható, de hallható élményekben is részesüljenek a látogatók, sortüzet adnak le a gyalogos katonák. A kor gasztronómiáját is megismerhetik majd az érdeklődők, hiszen a kitelepülő tábori konyha jóvoltából gulyáslevest és Kossuth-kiflit kóstolhatnak.
