Január 15-én tartotta hagyományos Gazdasági Évnyitóját a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az eseményen középpontjában a megyei cégek lehetőségei, az idei gazdasági kilátások, valamint a területfejlesztési programok álltak.
Több területen is jól teljesített a megye, amit a decemberben kiadott régiós TOP 100 kiadványban megjelent 2014-es adatok is jól mutattak – erről Nemesi Pál, a CSMKIK elnöke beszélt. A megye gazdasági teljesítményének felét 50 cég adja, ők foglalkoztatják a munkavállalók negyedét a térségben. A megye iparának szempontjából meghatározó a gumiipar, amely mind Szegeden, mind Makón fejlesztéseket vont maga után. Emellett az élelmiszeripar szerepe is igen markáns. Ennek ellenére csökkent a külföldi tőkebeáramlás. Hozzátette: a megyében nagy várakozás előzi meg a már technológia telepítés szakasznál tartó Szegeden épülő ELI lézerközpont beruházást. Ez azonban csak akkor válhat a kecskeméti Mercedes, vagy a győri Audi gyárhoz hasonló húzóerővé, ha megfelelő környezetet teremtenek köré. Ennek sikeréhez a vállalkozások, az önkormányzatok, a kamara és az egyetem összefogására, együttgondolkodására lesz szükség. Kulcskérdés például, hogy mennyire sikerül kiaknázni az egyetemben rejlő tudáspotenciált.
Több mint 1200 milliárd forint érkezhet a megyébe a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból – derült ki Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnökének prezentációjából. Ebből a keretből több mint 72 milliárd forint jut a megyébe a 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus végéig. A források kihelyezésében az Államkincstár megyei területi irodái is közreműködnek majd. Feladatuk egyebek mellett a támogatási kérelmek kezelése, és a nyertes projektek végrehajtásának támogatása lesz. A program célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés, valamint a kevésbé fejlett régiók területén a foglalkoztatás növelése, továbbá a munkavállalók helyben boldogulásának biztosítása is.
Az előző években a prognosztizáltnál magasabb gazdasági növekedés volt az országban – jelentette ki előadásában dr. Palócz Éva, a KOPINT-TÁRKI Zrt. vezérigazgatója. Régiós összehasonlításban azonban rosszabbak az eredményünk, mivel csak Csehország növekszik lassabban nálunk, míg vásárlóerő tekintetében csak Románia és Bulgária van hozzánk képest kedvezőtlenebb helyzetben. A beruházások ugyanakkor 30 százalékkal nőttek 2000-hez képest, de ez is csak arra elég, hogy elérjük a válság előtti szintet. Exportban jól teljesít a magyar gazdaság, ami a nagy, hazánkban termelő külföldi cégeknek köszönhető. Összességében 2016-ra 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak. A növekedés lassulásában a külföldi tőkebeáramlás stagnálásának is szerepe van, melynek oka szerinte a rossz országimázsban keresendő.
