Vásárhelyen elsősorban két tanintézményt érint, hogy hamarosan a végzősökkel át kell beszélni, milyen alternatíva legyen, milyen „menekülési útvonalakat” alakítsanak ki a február 15-én leadandó felvételi adatlapjaikon.
Valamivel több mint egy hónap van a felsőoktatási jelentkezési határidőig és még nem tudni, hogy a keretszámokat hogyan osztják el az intézmények között, illetve hogy mennyi lesz pontosan a költségtérítés összege az egyes egyetemeken. Mindez tovább növeli a bizonytalanságot azoknál a fiataloknál, akik évek óta készülnek a továbbtanulásra, és most a csökkenő keretszámokkal szembesülnek. Bár a Vásárhelyi Hírekben e témában megjelent cikkeink olvasottsági statisztikái is azt mutatják, a fiataloknak van némi rálátásuk az új helyzetre, azonban az osztályfőnököknek, a gimnáziumok pályaválasztási felelőseinek hamarosan a végzősök elé kell állni és átbeszélni, milyen alternatíva legyen, milyen „menekülési útvonalakat” alakítsanak ki a február 15-én leadandó felvételi adatlapjaikon. Vásárhelyen ez elsősorban két tanintézményt érint, a Németh László Gimnáziumot, annak 4 végzős osztályát, illetve a Bethlen Gábor Református Gimnázium szintén négy osztályát. Úgy tatja a fáma, hogy ez utóbbi intézménybe jelentkezők elsősorban a továbbtanulás miatt választják a nagy hagyományú Bethlent.
„Most elválik a vér a víztől” mondta dr. Kádár Péter az iskola igazgatója, amikor az új helyzet értékelésére kértük. „A felvételi rendszer változása akár jótékonyan hathat, hiszen csak azok kerülnek be akik megütnek egy bizonyos szintet. Kevesebb lesz a pusztán időtöltésből főiskolára, egyetemre járók száma” véli az igazgató.
Hozzátette, „az emelt szintű képzést nyújtó gimnázium versenyképesebbé válik, az erős nyelvoktatás, nyelvvizsga pedig jó belépő az egyetem kapuin.”
Ez utóbbi még nem teljesen tisztázott, hiszen a felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó pillanatban átírták a felvételihez kötelező nyelvvizsgáról szóló passzust – a jogszabályban most az áll, hogy "az alapképzésre és osztatlan képzésre történő felvétel feltétele lehet a meghatározott szintű nyelvtudás". Hogy ez pontosan mit jelent, azt egyelőre nem lehet tudni – nagy valószínűséggel annyit, hogy az egyetemek és főiskolák dönthetik el, kérnek-e nyelvvizsgát a hozzájuk jelentkezőktől.
Azt azért jó tudni, hogy a legnépszerűbb intézményekben már a ponthatárok is olyan magasak, hogy a - többek között - nyelvvizsgával megszerezhető többletpontok nélkül a diákoknak esélyük sincs bekerülni az államilag finanszírozott helyekre.
A pontok gyűjtésében pedig az emelt szintű érettségi „aranyat ér.” Az ezért adható többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy mivel legfeljebb két emelt szintű érettségiért lehet többletpontot bezsebelni, azokkal meg lehet szerezni a maximális többletpontot. Kádár Péter igazgató szerint, „a kétszintű érettségivel már egyfajta előnyre tesz szert a diák, így ez ösztönzőleg hathat.”
Érdemes tudni, hogy 2012-től érvényes felvételi szabályok alapján a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett egy kötelezően választandó természettudományi tantárgy 11. és 12. év végi jegye is beleszámít majd a felvételi összpontszámba.
Az érettségi egyrészt a középfokú tanulmányok sikeres lezárását, másfelől a felsőfokú továbbtanulásra való készséget igazolja’, áll az új közoktatási törvényben. A kérdés az, ennek a ’készségnek’ vajon milyen gátat szab a Hoffmann Rózsa ígérete szerint, egy-két héten belül nyilvánosságra kerülő keretszám. Több helyen is megírtuk, az idei keretszámok sokkolták az intézményeket és a felvételizőket. Szinte megszűnik az államilag finanszírozott jogász- és gazdasági képzés, felére csökken a társadalomtudományi helyek száma, de úgy tűnik, az informatika is újra burzsoá áltudománnyá vált. Milyen logika áll a kormány döntései mögött? A propaganda arról szól, hogy a munkaerőpiac igényeihez kell ilyen hirtelen alkalmazkodni. Pedig a munkaerőpiac éppenséggel jutalmazza a diplomásokat, elhelyezkedési esélyük és jövedelmük átlagban jobb, mint a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében. A nemzetközi tapasztalatok is inkább arra ösztönöznek, hogy gazdaságilag is jó befektetés a felsőoktatás fejlesztése.
