Május 6-án, hosszú, súlyos betegség után 77 éves korában elhunyt Bokorné Nagy Katalin régész, nyugalmazott múzeumigazgató-helyettes.
Fotó: VH archív
1963 június 17-én nevezték ki a Tornyai János Múzeum régész, muzeológusának. Egyike azoknak, aki jelentős munkásságával felhelyezte Hódmezővásárhelyt a hazai régészet legjelentősebb eredményeit demonstráló képzeletbeli térképére, nevét pedig beírta a magyar és európai régészet történetébe.
Jellemző példa, hogy 1965- 1986-ig a Székkutas-Kápolna-dűlő környékén a félezret is meghaladó avar kori sír feltárása, szakmai feldolgozása fűződik a nevéhez.
Ebből következően publikációi, tanulmányai kortörténeti forrásként is szolgálnak.
A laikusok számára is jól ismert szikáncsi aranykincs, az ország legjelentősebb hunkori 1439 darabból álló pénzleletének feltárását is ő vezette.
A szakma Bokorné Nagy Katalint a török kori Vásárhely legjobb ismerőjének tartotta.
1977-ben a helyi autóbusz-állomás területén végzett alapos feltáró munkát, majd 1989-90-ben a Református Ótemplom környékén talált a 17-18. századi mezőváros hétköznapjait jellemző értékes leletegyüttest. Egyúttal az ótemplom eredeti építésének korát is meghatározta.
A régész, muzeológus 30 év után első munkahelyéről ment nyugdíjba, de azt követően is az országban számos helyen tartott érdekes régészeti előadásokat, többek között olyanokat, amelyek bemutatták, hogy a 17. században miként érett igazi várossá Hódmezővásárhely.
Fáradhatatlanul részt vett a Vásárhelyen évente rendezett Történettudományi Találkozók szervezésében, gyakran tartott a Tornyai Múzeumban régészeti előadásokat diákoknak, tagja volt a Szeremlei Társaságnak.
Bokorné Nagy Katalin régész, nyugalmazott múzeumigazgató-helyettes 77 éves korában hosszú, súlyos betegség után hunyt el.
Végső nyugalomra május 19-én, pénteken 10.30 órakor helyezik a Hódmezővásárhelyi Római Katolikus temetőben.
