Június 3-án, 18 órától a Veritas Pálinka és Borpincében bemutatják azokat az ismert és kevéssé ismert bortermő területeket, a termesztett fajtákat és olyan mára feledésbe merült borokat, mint például a ruszti, karlócai vagy ménesi vörös aszú.
Nézze meg a Trianon előtti (1893) borvidék térképet a galériában!
Korabeli, az első világháború előtt készült borcímkéken elevenednek meg az érdeklődők előtt a történelmi Magyarország borvidékei.
A történelmi Magyarország máig kevéssé ismert borvidékeit ismerhetik meg az érdeklődők június 3-án, 18 órától Hódmezővásárhelyen, az Andrássy utcában, a Veritas Pálinka és Borpincében, ahol Mód László néprajzkutató tart előadást a trianoni békediktátum által elcsatolt bortermő vidékeinkről.
Az 1920. évi trianoni békeszerződés értelmében Magyarország nemcsak területeket, hanem borvidékeket is elveszített. A nemzeti tragédiája, a borászat területén is tragédia volt: több olyan legendás és (világ)hírű borvidékünket is elcsatolták, például a Szerémséget, Rusztot, vagy a Ménesi borvidéket. Habár a szőlőültetvények kétharmada az új országhatárokon belül maradt, a borfogyasztó lakosság döntő hányada, illetve az export évszázados útvonalai és elosztóhelyei a határokon kívülre került.
Mód László, a szentesi Koszta József Múzeum néprajzkutatója a dualizmus korának, a történelmi Magyarország borkultúrájának, borászatának elismert szakértője. Vetített képes előadásában bemutatja azokat az ismert és kevéssé ismert bortermő területeket, a termesztett fajtákat és olyan mára feledésbe merült borokat, mint például a ruszti, karlócai vagy ménesi vörös aszú. Korabeli, az első világháború előtt készült borcímkéken elevenednek meg az érdeklődők előtt a történelmi Magyarország borvidékei. A címkék változatossága ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medence szőlőtermő tájain milyen sokféle bort termeltek és palackoztak. Egy-egy borvidék kutatása során alapvető forrásként szolgálhatnak, mivel tájékoztatnak a fajtaállományról, a korabeli birtokviszonyokról és a borok típusairól.
