Hároméves "technikai szünetet" követően megújulva és kibővülve várja szombattól a látogatókat. Az intézmény a Csernus Tibor műtermében című időszaki kiállítással nyitotta meg kapuit.
Azt a munkát, amelyet a megmaradásáért minden magyar közösségnek el kellene végeznie, hogy feltárja a múltját, összegzi, keretbe foglalja, átadja a jövőnek, és megteremti a jövőben az alkotás lehetőségét, Hódmezővásárhelyen elvégezték - jelentette ki Lázár János, a város korábbi polgármestere, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a felújított Tornyai János Múzeum szombati megnyitó ünnepségén a dél-alföldi városban.
Lázár János hozzátette: arra lehet ma a város a legbüszkébb, hogy olyan polgárok lakják, akik bíznak a jövőben, és olyan erősek, hogy mernek a kultúrára áldozni.
Az intézmény a Csernus Tibor műtermében című időszaki kiállítással nyitotta meg kapuit.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke Csernus Tibort a magyar kortárs művészet meghatározó alakjának nevezte. Olyan művésznek, aki az intuíciós elmélet tökéletes példája. Az elsődleges intuíciónak - azaz a világ hatása művészre - a követhetetlen gazdagsága az, ami Csernus munkáin látszik. "Elképesztő, hogy ez az ember mi mindent látott abból a világból, melyet mi észre sem veszünk, csak mikor képeit látjuk." Az alkotásokban jelen van a történelem, a divat, a színvallás, a szolidaritás, a gúny, a derű, mely leképezi az ember életét.
A másodlagos intuíció a közönség élménye. "Nincs a magyar festészet történetében még egy festő, akinek a képeit ilyen mértékben lehet folytatni. Elképesztő, hogy képeiről mi minden jut az ember eszébe, alkotásai hihetetlen mérvű életet élnek." Csernus csupa talány, képei folyamatos gondolatokat ébresztenek, miközben nem tűrik, hogy művészettörténeti ideológiákat építsenek köréjük - tette hozzá.
Kovács Gábor, a Kogart Kortárs Művészeti Gyűjtemény alapítója megnyitó beszédében Csernus Tiborhoz fűződő személyes élményeit, barátságuk történetét osztotta meg a közönséggel. A festő műtermét idézi meg a Kogart-gyűjteményből származó mintegy száz festményből, grafikából és akvarellből álló kollekció, melyet az emeleti időszaki kiállítótérben és a régi, de szintén felújított múzeumépület tíz termében láthat a közönség.
Csernus Tibor (1927-2007) több mint fél évszázados életműve nemcsak a magyar képzőművészetben tölt be meghatározó szerepet, hanem az egyetemes festészet történetének is szerves részét képezi. Már fiatal korában Magyarországon külön iskola jött létre körülötte, Párizsban pedig olyan új festői világot alakított ki, amely Európában és a tengerentúlon egyaránt egyedülálló. Csernus 1964-től egészen 2007-ben bekövetkezett haláláig alkotott a francia fővárosban. A kiállításon a művész fiatalkori képeitől egészen a festő utolsó, befejezetlenül maradt alkotásáig teljes keresztmetszetet kapnak a látogatók Csernus Tibor életútjáról.
A Tornyai János Múzeum hároméves "technikai szünetet" követően megújulva és kibővülve várja szombattól a látogatókat. Az épület új portálrészén belépve Munkácsy Mihály Női fej című festménye fogadja az érkezőket. A 47x43 cm-es olajfestményt 1895-ben adta a mester az akkor éppen Párizsban tanuló fiatal Tornyai Jánosnak. A páratlan jelentőségű műalkotást egy magát megnevezni nem kívánó műgyűjtő hosszú távú, tartós letétként ajánlotta fel a múzeumnak.
A pinceszinten a dél-alföldi régióban egyedülálló, a múzeum teljes gyűjtőkörét felölelő látványraktárban tekinthetők meg a mintegy ezerötszáz darabból álló, kiemelkedő jelentőségű néprajzi, régészeti, helytörténeti és képzőművészeti tárgyegyüttesek. Ez az itt őrzött anyag tíz százalékát jelenti.
Újra látogathatóvá vált a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállítása, a Hétköznapok Vénuszai is. A látogató az újkőkor emberének (Kr.e. 7-5. évezred) mindennapjaiba nyer betekintést a szemléletes kiállításon. A Körös-kultúra Tiszajenő-Szárazparton feltárt házrekonstrukciója mellett ismét láthatók a legismertebb régészeti leletek, a kökénydombi oltár és a Vénuszok is.
Kapcsolódó cikkünk:
Csodatevő-Csodateremtő lángelme-bizonyosság
