A Szabadság téri óvodásoknak a Koraszülöttek Világnapján idén is olyan foglalkozások voltak, amelyek az együttérzést tudatosították.
Csendben rebbenő mellkasok, aprócska lábacskák, meg-megmozduló halovány kezecskék az inkubátorban, a monitor szabályos csipogása - ezek a képek jelennek meg gondolatban, amikor koraszülöttekről hallunk.
És persze szívszorító történetek, amikor a remény mégis mindenhol ott feszül, hogy az inkubátorba kerülő leheletnyi súlyú vagy éppen beteg gyerekek épen kerülhessenek ki onnan.
Az utóbbi 20-30 évben a koraszülési tendencia nem változott az életben maradási esély viszont tízszeresére nőtt.
Statisztikák szerint minden 10. baba koraszülött. Évtizedek óta ugyanannyi baba érkezik a világra korábban, azaz a 37. hét előtt. Az új módszereknek köszönhetően azonban többen élik túl és élhetnek később minőségi életet.
Polipos társasjáték feladatok, színezők, polipok barkácsolása zokniból. Így készültek a Klímanócskák a koraszülöttek világnapjára. Ehhez kapcsolódóan mozgásos játékokkal, hívták fel a figyelmet a fejlesztés lehetőségeire.
November 17-e az egész világon a Koraszülöttek Világnapja, amely azokról a családokról szól, akiknek szembesülniük kellett a koraszülés nehézségeivel és következményeivel. A kezdeményezéshez Hódmezővásárhelyen is csatlakoztak, többek között a Szabadság téri Óvoda is, ahol az óvónők segítségével sajátos módon a „gyerekek nyelvén” igyekeznek az együttérzést tudatosítani. A Szabadság téri Klímanócskák idén már harmadik alkalommal csatlakoztak a kezdeményezéshez, amelynek jelképe a lila polip.
„Az óvodánkba is járnak koraszülött gyerekek. Rendkívül fontos, hogy már óvodás korban meglapozzuk az érzelmi intelligenciát, a családok felé közvetítsük az empatikus magatartást. Érzékenyítsük a gyerekeket, s rajtuk keresztül a szülőket, így a társadalmat is”- mondta Bozókiné Szabó Ildikó az országos klímareferens hálózat tagozatvezetője a Vásárhelyi Híreknek.
A szülők között is nagy sikert aratott a kezdeményezés. Közösen megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mit jelent koraszülöttnek lenni.”
