A pedagógus életpályamodell bevezetését a köznevelési törvény 2013 szeptemberére tette. Eszerint az illetményeket a mindenkori minimálbért alapul véve kellene kiszámítani.
(Fotó: VH)
Főiskolai végzettség esetén a tanárok a minimálbér 180 százalékát, egyetemi végzettség esetén a 200 százalékát kapják belépéskor. A fizetést ennek az illetményalapnak a százalékában határozzák meg a ledolgozott évek függvényében. (Így például a legalább három éve, de kevesebb, mint hat éve a pályán lévő pedagógus az illetményalap 120 százalékát kapja majd.) Ha ez 2013 szeptemberétől valóban elindul, akkor 40-60 ezer forintos fizetésemelés valósulhat meg a fizetési osztálytól függően.
Az áprilisban megjelent Széll Kálmán-terv 2.0-ban ugyanakkor az olvasható, hogy a pedagógus életpályamodell csak akkor lép jövő szeptembertől hatályba, ha ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák. Amennyiben a körülmények nem adottak, „vizsgálandó a 2014. januártól történő bevezetés lehetősége”. Tekintve, hogy év közben az új bértábla bevezetése rendkívül nehézkes lenne, 2014 szeptembere pedig már a tavaszi választások utánra esik, ezért Orbán kijelentésének a tanárok bérrendezéséről mégis inkább 2013 szeptemberére kellene vonatkoznia. Persze ettől még az életpályamodell újra elhalasztódhat – mint, ahogy az már többször megtörtént.
Árulkodó, ahogy Orbán a Hír TV-ben július 12-én, egy interjúban kijelentette: nemsokára kiderül, „hány tanárra van szükség, milyen földrajzi megoszlásban, mennyi fizetésért”. Hasonló vészjóslóan, de már számokkal nyilatkozott a Pedagógus Szakszervezet vezetője.
A jövő év első felében 10-15 ezer pedagógus veszítheti el az állását - jelentette ki Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szintén csütörtökön, budapesti sajtótájékoztatóján.
A fenntartóváltással kapcsolatban kifejtette: nem ismertek a háttérszámítások és az sem, milyen költségekkel jár a tankerületek kialakítása. Hangsúlyozta: vannak intézménytípusok, például a kollégiumok, amelyek esetében a fenntartóváltást támogatni tudják, de nem valamennyit. Kifogásolta, hogy lehetőséget sem kaptak ezzel kapcsolatos véleményük kifejtésére. Galló Istvánné "óriási ellentmondásnak" minősítette, hogy Hoffmann Rózsa korábban azzal érvelt: a teljes államosítás biztosítja majd az azonos színvonalú közoktatást, ugyanakkor néhány napja úgy nyilatkozott: szeretné, ha minél több önkormányzat tartaná meg az intézményét.
Véleménye szerint az önkormányzatok nem tudnak felelős döntést hozni, mert nem látják az anyagi kondícióikat, ugyanakkor az intézmény dolgaiba még akkor sem szólhatnak bele, ha fenntartók maradnak. Utalva a tankönyvekről szóló törvényre, hozzátette: az intézmények a szakmai önállóságukat is elvesztik. Mi lesz akkor, ha az önkormányzatok nagy többsége úgy dönt, nem vállalja az oktatási intézmények üzemeltetését? - tette fel a kérdést. "Be fog dőlni a költségvetés", mert a finanszírozásra az állami költségvetésben nincs fedezet - mondta.
A köznevelésről szóló törvényből kiolvasható, hogy különböző foglalkozások megtartásával jelentős többletmunka hárulhat majd a tanárokra. A heti 40 órás munkaidőből 32 óra a kötött munkaidő, amiből a tanárok 26 órát is tanórai és egyéb foglalkozásokkal tölthetnek meg anélkül, hogy ezért többletdíjazást kapnának. Azt ugyanakkor senki nem ismeri, hogy az oktatói létszám számításánál mekkora változókkal fognak számolni: itt a különböző óraszám-variációkon kívül egy osztály minimális és maximális létszáma is külön változónak minősül.
