Magyarországon háztartások százezrei nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonukat megfelelő hőmérsékletűre fűtsék fel. A számok azt mutatják, hogy az épületek energetikai korszerűsítése az esetek zömében kiutat jelentene ebből a helyzetből.
Ezen beruházások támogatására az állam mégis nagyságrendekkel kevesebb pénzt fordít, mint a segély-típusú kifizetésekre. Ez utóbbi azonban nem jelent valódi megoldást a problémára, míg a beruházások támogatása munkahelyteremtő erővel is bír.
Az Energiaklub adatai szerint Magyarországon a háztartások közel egytizede az összes éves jövedelmének több mint egyharmadát költi az energiaszámlák kifizetésére. Ugyanakkor a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a nagycsaládosokat, hanem sokkal inkább az egyedülállókat sújtja ez a probléma, és jellemzően nem a panellakásokban, hanem a községekben, családi házakban élő háztartásokat. Az energiaszegénység ugyanakkor nem egyenlő a szegénységgel. A társaság meghatározása szerint az energiaszegénység szegénységi (azaz társadalmi) és energiahatékonysági probléma egyszerre. Azokról a családokról van szó tehát, amelyek rossz energetikai jellemzőkkel bíró épületben laknak, és részben e rossz hatékonyság miatt az energiakiadásaik aránya magas a jövedelmükhöz képest. Tovább rontja a helyzetet, hogy rossz anyagi helyzetük miatt nem is képesek javítani az épület energiahatékonyságán.
Az társaság számításai szerint az energiaszegény háztartások döntő hányada az ingatlan energetikai felújítása, és az ennek köszönhetően megtakarított energiakiadások révén ki tudna kerülni a nehéz helyzetből. Ahogy a társaság egy korábbi kutatásából (NegaJoule2020) kiderül, egy családi ház esetében az épület megfelelő külső hőszigetelése és a nyílászárók cseréje akár 150-300 ezer forintos megtakarítást is hozhat egy háztartásnak éves szinten. Összehasonlításul: lakásfenntartási támogatásként az erre jogosult háztartások átlagosan 50 ezer forint körüli összeget kapnak egy évben. Hiába térülne meg azonban egy energiahatékonysági beruházás akár néhány éven belül, és hiába jelentene ez valódi kiutat az energiaszegénységből, a lakosság nagy része képtelen finanszírozni egy ilyen beruházást.
