Vastag, ropogós hóval borított táj, csontig metsző idő odakint, fűtött kemence az évszázados gazdaházban, és testet és lelket melengető borkülönlegességek. Kell-e ennél több egy hangulatos februári szombat estére?
Mindezt Önt is átélheti, ha ellátogat február 11-én délután öt órakor az Árpád utcai Népművészeti Házba, ahol a legismertebb alföldi borász, Frittmann János kínálja szőlőnedűit. És, hogy miért kell a jó bornak is cégér? Dlusztus Imre borászati szakíró ezt is kifejti a hódmezővásárhelyi tájház e havi borestjén.
A borász szerepe az, hogy minden szüret ajándékából a lehető legjobb bort alkossa meg - vallja a 2007-ben az Év borásza címmel kitüntetett Frittmann János. A magyar borpalettán mára már igen jól csengő FRITTMANN borok családi vállalkozásban készülnek Soltvadkerten. A testvérek, János és István mellett, az egész család szerepet vállal a szőlész, borász, kereskedelmi tevékenységben. A családi tradíció nem vész el, hiszen már a nagyszülők is szőlőtermesztéssel, borászattal foglalkoztak és a legifjabb Frittmannok is borásznak tanulnak! Habár Frittmann János szerint "A Kunság nem egyszerű. Aki itt borászkodni akar, annak szerelmesnek kell lennie bele" – az évtizedes szakértői munka meghozta gyümölcsét: számtalan hazai és nemzetközi elismerés és egy hangulatos borház, ahol rendszeresen fogadják a látogatókat, érdeklődőket. A család több generációs otthona szimbiózisban él a feldolgozóval, a palackozóval, az erjesztővel, a pincével, a kóstoló teremmel és a panzióval. Jelenleg 45 hektár saját telepítésű hagyományos, karós és kordon művelésű szőlőültetvény van a birtokukban, továbbá egyes fajtákhoz a környező gazdáktól integráltan válogatnak jó minőségű szőlőt.
És milyen bort kínálnak? Frittmannék elsődleges célja volt, hogy a térség kiemelt minőségű, legjobb szőlőfajtáiból állítsák elő boraikat. A fehér és rosé borok nagy része reduktív technológiával készül, aminek következtében gyümölcsösek és üdék. Az ezerjó készül fahordós változatban is, ami száraz, de van késői szüretelésű természetes édes is. Ez a régi magyar szőlőfajta Soldvadkert fő fajtája, zászlós bora. A Cserszegi Fűszeres és Irsai Olivér
egyre népszerűbb hungarikum fajták, mindkettőnek finom muskotályos illata és íze van. Választékukban megtalálhatók a világfajták is, mint például a Sauvignon Blanc, Rajna Rizling, Cabernet Sauvignon-Franc, Merlot. A vörösborok (Kékfrankos, Kadarka, Blauer Portugiser) hagyományos és a korszerű technológia ötvözésével, fa és barrique érleléssel készülnek. Ezen gazdag kínálatot - szerepelnek benne a 2011-es év friss és üde borai, valamint a pincészet zászlóshajója, minden bor origója a 2010-es Ezerjó – a házigazda, Frittmann János szakértői segítségével kóstolhatják meg az érdeklődők szombaton este a Népművészeti Házban.
Sonkoly Ágnes, a boresteket rendező Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ programszervezője kihangsúlyozza, hogy ezek az estek nemcsak kóstolásból állnak. A szervezők célja, hogy egyrészt a homoki borokat népszerűsítsék, másrészt a borkultúra terjesztésének magasztos misszióját is felvállalják. Ezt szolgálják azon szakmai előadások, amelyek a bor hátterét mutatják be a résztvevőknek. Ez alkalommal a bormarketing lesz a téma, melyet hazánk első és egyetlen internetes bornapilapjának, az elitbor.hu főszerkesztője, Dlusztus Imre tár a borbarátok elé. Többek között szó lesz arról, hogyan és milyen csatornákon lehet elérniük a borászoknak, hogy palackjaik az asztalainkra kerüljenek. És talán még fontosabb miként értesülhetünk mi, a (laikus) fogyasztók egy-egy kimagasló bor megjelenéséről? A holnapi lélekmelegítő borestről nem hiányozhat a borkorcsolya és a nótaszó sem; a bordalokat citeraszó kíséri majd az Árpád utcai tájházban.
