Október 27-én Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata megemlékezést tartott a 40 éve elhunyt Bibó Lajos író tiszteletére.
Fotók: Bornemissza Péter (VH©)
"Nehéz itt hagyni az örök dolgokat. Az ég kékségét, a jó emberek jóságát, a napfényt, tehát mindazt, amiből az élet szépsége összetevődik. Ez fájó és keserű érzéssel tölti el az embert, hogy ez egyszer abban a pillanatban, hogy örökre lehunyjuk a szemünket, nincs többé számunkra," vallotta Bibó Lajos
Hódmezővásárhely díszpolgára, a két világháború közötti kor ünnepelt írója, dráma- és újságíró 40 évvel ezelőtt hunyt el. Október 27-én Bibó Lajos sírjánál a Dilinka temetőben, majd a Kistópart utcában emléktáblájánál helyeztek el koszorút.
Bibó Lajos 1890. december 20-án született Hódmezővásárhelyen, az érettségiig szülővárosában tanult, majd ezt követően Kolozsváron hallgatott jogot. 1911-től a Szegedi Napló szerkesztőjeként dolgozott, majd két év múlva a Szegedi Híradónál kapott munkát, ám az első világháború kezdetével besorozták katonának, 1918-ban tért haza. Az irodalmi palettán 1923-ban jelent meg, amikor kiadta a Fáklya füstölve ég című novelláskötetét. Első színdarabja, a Juss, 1925. március 21-én debütált a budapesti Nemzeti Színházban, amely nagy sikert ért el a kritikusok és a közönség köreiben is. Ezt követően a Báthory Zsigmond című történelmi drámával jelentkezett, melyet sokan bíráltak, bár Budapest Székesfőváros Irodalmi nagydíját megkapta a darabért 1927-ben.
1929-ben adták ki Anyám és a Meg kell a szívnek hasadni című regényét. 1931-ben a Nemzeti Színház közönsége előtt mutatták be a Csodadoktort, később A lápot és Az egyetlen asszonyt láthatta a közönség. 1937-ben két színdarabját vitték színpadra: előbb az Üveghintó című vígjátékot, majd az Eszter című drámát Dajka Margit és Jávor Pál szereplésével, illetve egy jelenet erejéig Gobbi Hildával és Gózon Gyulával. 1939-től a Délibáb című színházi hetilap felelős szerkesztőjeként helyezkedett el, s pozícióját a lap megszűnéséig, 1944-ig megtartotta. 1940-ben a Sasfészeket játszották Csortos Gyulával a főszerepben.
Munkássága során nem csatlakozott egyetlen írói csoportosuláshoz, párthoz sem, ami a világháború után megbosszulta magát: az új rendszer a „jobboldali lapok” szerkesztőségében végzett munkája miatt kikezdte, és egy elismert irodalmi név sem tudott kiállni mellette. Írói pályája így a második világháború után megtört, könyveit nem adták ki.
A háborút követően hazaköltözött Hódmezővásárhelyre, ahol visszavonultan élt, bár sok későbbi hódmezővásárhelyi festő, író és költő látogatta otthonában. Hallgatása 1968-ig tartott, amikor is Subások címen elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye jelent meg, 1971-ben Két novella címen a Magyar Televízió készített televíziófilmet A kenyér és a Mihály lovat akar című elbeszélésekből, 1972-ben még megérte az Anyám negyedik kiadását, majd röviddel ezután, 1972. október 27-én meghalt. 1975-ben a Magyar Televízió bemutatta A Csodadoktor című tévéjátékot is Bessenyei Ferenc és Zenthe Ferenc főszereplésével. Hét kötetnyi elbeszélés, húsz regény és tíz dráma maradt Bibó Lajos után.
Születésének 100. évfordulója, 1990. óta Hódmezővásárhely díszpolgára.
