Penszék, Viszój, Ajer, Grimencz, Prász, Major, Külmez, Luk. A magyar fülnek ismerősen csengő nevek a svájci hegyek között egy kis völgyben, amely érdekes titkokat rejt.
(Kép: MET)
A Val d'Anniviers lakóinak eredetére irányuló kutatások - nem magyar részről - a magyar nyelv ismerete hiányában nem vezettek eredményre. Sajátos nyelvük ma már eltűnt; a huszonnegyedik óra után vagyunk. De családneveikben, helységneveikben még tetten érhető a múltjuk.
A XVIII. században a genfi születésű J. J. Rousseau írt róluk: "Az anniviardok igen egyszerűek, különlegesen szorgalmasak, a tétlenség ismeretlen náluk. Nagy szerénységükben is igen vendégszeretőek és rendkívül szimpatikusak. A legnagyobb jogtalanságot is képesek derűsen elviselni. Régóta megvan ez a képességük, melyet nyilván az ősidők óta velük ellenséges környezethez való kényszerű alkalmazkodás alakított ki". Vendégszeretetüket külön kiemeli, mert a környező népekre ez a tulajdonság nem nagyon jellemző.
Mark Theodor Bourrit 1781-ben írt könyvének címe: Description des Alpes Pennines et Rhetiennes (Genéve). Szerinte "egy hun töredék keresett menedéket a völgyben és kezdetben igen primitív körülmények között, nagy nehezen tornázta fel magát egy igen életrevaló néppé... Egyedüliek talán, akik az annak idején szerteszét félelmet keltő hunok törzséből visszamaradtak".
Ezt a rejtélyt osztja meg az érdeklődőkkel Dr. Salamin András író, helytörténész, őstörténeti kutató, aki maga is a svájci Hun-völgy szülötte, akinek ükapja a 19 században költözött Magyarországra. Salamin András "családtörténeti" kutatása során tárta fel a völgy igaz történetét: az ott megjelenő hun-székely-magyar rovásírást, a tulajdon- és családelnevezéseket, a nyelvi emlékeket, a tulipán- és virág díszítéseket, mint a rokonság mindannyi bizonyítékát.
November 24-én 17 órai kezdettel az Emlékpontban vetített képes előadáson mutatja be a kutató annak a négyezer méteres hegyek övezte svájci völgynek – francia nevén Val d’ Anniviers-nek – történetét, melynek lakói a hunok vagy a magyarok leszármazottainak tartják magukat,
