Az 1951 és 1955 között Békéssámsonból indult Magyar Ellenállási Mozgalom utolsóként, nyolcvanhárom éves korában idén október 4-én elhunyt tagjára, Arany-Tóth Ferencre emlékeztek hétfő délelőtt a hódmezővásárhelyi Emlékpont rendhagyó történelemóráján.
Arany-Tóth Ferenc életútját az Emlékpont történésze, Nagy Gyöngyi foglalta össze, aki szólt a mezőgazdaság kollektivizálása során alkalmazott nyomásgyakorlásról, a padlássöprésekről és az így kialakult tarthatatlan helyzetről, amelyre válaszul Arany-Tóth Ferenc társaival együtt megalakította a Magyar Ellenállási Mozgalmat.
Az előadás során levetítették az Emlékpont és a Vásárhelyi Televízió együttműködésében tavaly nyáron Arany Tóth Ferenccel készült interjút.
„Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja" – olvasható az egyik röplapon, amelyek terjesztésére az kommunista államvédelem is felfigyelt. A mozgalom szabályait egyik buzgó társuk súlyosan megsértette, amikor saját, fővárosi munkahelyén szórta szét a röplapokat. Itt mindössze ketten dolgoztak Békés megyéből, s a ráállított besúgó bizalmába férkőzött és „kiszedte belőle" a mozgalom teljes névsorát.
Az elfogott és bíróság elé állított fiatalemberek közül kettőre halálos ítéletet szabtak ki, míg a többiek összesen 168 év büntetést kaptak. A két halálos ítéletet végül az akkori amerikai és szovjet vezetés megegyezésének köszönhetően nem hajtották végre, Arany-Tóth Ferencet kényszermunkára ítélték.
A szabadulását követően nem helyezkedhetett el agronómus végzettségének megfelelőn, hanem fizikai munkát vállalt a fővárosban, majd Vásárhelyen, az Alföldi Porcelángyárban.
Nagy Gyöngyi elmondta: a rendszerváltás idején Arany-Tóth Ferenc a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének egyik alapítója volt, majd a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt jelöltjeként tagja lett az első szabadon választott hódmezővásárhelyi képviselőtestületnek. Fontos volt számára, hogy a 2015-ben Békéssámsonon létrejött a Szabadság Háza, és egy évre rá a kommunizmus áldozatainak emléknapjának egyik központi eseményére is itt került sor, amelyen részt vett Áder János köztársasági elnök is.
Kapcsolódó cikkünk:
Örökre elment nemzetünk megannyi kevéssé ismert hőseinek egyike
